Proverbs 7

Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.

בני שמר אמרי ומצותי תצפן אתך׃

Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.

שמר מצותי וחיה ותורתי כאישון עיניך׃

Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.

קשרם על אצבעתיך כתבם על לוח לבך׃

Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,

אמר לחכמה אחתי את ומדע לבינה תקרא׃

Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől.

לשמרך מאשה זרה מנכריה אמריה החליקה׃

Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,

כי בחלון ביתי בעד אשנבי נשקפתי׃

És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,

וארא בפתאים אבינה בבנים נער חסר לב׃

A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,

עבר בשוק אצל פנה ודרך ביתה יצעד׃

Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.

בנשף בערב יום באישון לילה ואפלה׃

És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében.

והנה אשה לקראתו שית זונה ונצרת לב׃

Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai.

המיה היא וסררת בביתה לא ישכנו רגליה׃

Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.

פעם בחוץ פעם ברחבות ואצל כל פנה תארב׃

És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:

והחזיקה בו ונשקה לו העזה פניה ותאמר לו׃

Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.

זבחי שלמים עלי היום שלמתי נדרי׃

Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!

על כן יצאתי לקראתך לשחר פניך ואמצאך׃

Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel.

מרבדים רבדתי ערשי חטבות אטון מצרים׃

Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.

נפתי משכבי מר אהלים וקנמון׃

No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.

לכה נרוה דדים עד הבקר נתעלסה באהבים׃

Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.

כי אין האיש בביתו הלך בדרך מרחוק׃

Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza.

צרור הכסף לקח בידו ליום הכסא יבא ביתו׃

*És* elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt.

הטתו ברב לקחה בחלק שפתיה תדיחנו׃

Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba;

הולך אחריה פתאם כשור אל טבח יבוא וכעכס אל מוסר אויל׃

Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van.

עד יפלח חץ כבדו כמהר צפור אל פח ולא ידע כי בנפשו הוא׃

Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.

ועתה בנים שמעו לי והקשיבו לאמרי פי׃

Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.

אל ישט אל דרכיה לבך אל תתע בנתיבותיה׃

Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.

כי רבים חללים הפילה ועצמים כל הרגיה׃

Sírba vívő út az ő háza, a mely levisz a halálnak hajlékába.

דרכי שאול ביתה ירדות אל חדרי מות׃