Psalms 68

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke.

Davidin Psalmi ja veisu, edelläveisaajalle. Nouskaan Jumala, että hänen vihollisensa hajoitettaisiin; ja jotka häntä vihaavat, paetkaat hänen edestänsä.

Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.

Aja heitä pois, niinkuin savu ajetaan pois; niinkuin vedenvaha sulaa tulen edessä, niin hukkukaan jumalattomat Jumalan kasvoin edessä.

A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;

Mutta vanhurskaat riemuitkaan ja iloitkaan Jumalan edessä, ja riemuitkaan ilossa.

Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel.

Veisatkaan Jumalalle, veisatkaat kiitosta hänen nimellensä; tehkäät hänelle tietä, joka istuu ylimmäisten taivasten päällä; hänen nimensä on Herra, ja iloitkaat hänen edessänsä.

Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.

Joka on orpoin isä ja leskein tuomari: hän on Jumala pyhässä asumisessansa.

Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.

Jumala, joka yksinäisten antaa asua huoneessa, ja vie vangit ulos oikeudella; mutta vastahakoiset asuvat kuivassa.

Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.

Jumala, koskas kävit kansas edellä, koskas vaelsit korvessa, Sela,

Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: Szela.

Niin maa vapisi ja taivaat tiukkuivat Jumalan edessä: tämä Sinai, Jumalan edessä, joka Israelin Jumala on.

A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt.

Mutta nyt sinä, Jumala, annat armollisen sateen, ja virvoitat perimises, joka väsynyt on.

Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.

Että sinun laumas siinä asuis: Jumala, sinä virvoitat hyvyydelläs raadolliset.

Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!

Herra antaa sanan suurella evankelistain joukolla.

Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának.

Sotaväen kuninkaat pakenevat, he pakenevat; ja kotona asuva jakaa saaliit.

A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.

Kuin te tarhain välissä makaatte, niin mettisen sulat ovat silatut hopialla, ja hänen siipensä ruskialla kullalla.

Ha cserények között hevertek is: *olyanok lesztek, mint* a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy *mint* vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek.

Kuin Kaikkivaltias siinä joka paikassa kuninkaat levittää, niin Zalmonissa valaisee kuin lumi.

Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, *mintha* hó esett *volna* a Salmonon.

Jumalan vuori on hedelmällinen vuori: korkia vuori on se hedelmällinen vuori.

Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;

Miksi te, suuret vuoret, kippaatte? Tämä on Jumalan vuori, jossa hän mielistyy asumaan; ja Herra asuu siellä ijankaikkisesti.

Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony *ezen* lakozik az Úr mindörökké!

Jumalan rattaita on monta tuhatta kertaa tuhatta: Herra on heissä, pyhässä Sinaissa.

Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai *hegyen* az ő szent *hajléká*ban.

Sinä astuit ylös korkeuteen, ja olet vangiksi ottanut vankeuden. Sinä olet lahjoja saanut ihmisille: vastahakoiset myös, että Herra Jumala siellä kumminkin asuu.

Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is *ide jönnek* lakni, oh Uram Isten!

Kiitetty olkoon Herra joka päivä! Jumala panee kuorman meidän päällemme; mutta hän myös auttaa meitä, Sela!

Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela.

Meillä on Jumala, Jumala, joka auttaa, ja Herra, Herra, joka kuolemasta vapahtaa.

Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.

Mutta Jumala särkee vihollistensa pään heidän päänlakeinsa kanssa, jotka pysyvät heidän synneissänsä.

Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.

Herra sanoo: minä palautan (muutamat) lihavista; meren syvyydestä minä heitä palautan,

Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak,

Että sinun jalkas tulis painetuksi veressä, ja koirais kieli sinun vihollisistas.

Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék.

He näkivät, Jumala, kuinkas vaellat; kuinkas, minun Jumalani ja kuninkaani, pyhässä vaellat:

Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.

Laulajat käyvät edellä, ja sitte leikarit piikain seassa, jotka kanteleita soittavat.

Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok.

Kiittäkäät Herraa Jumalaa seurakunnissa, te Israelin lähteestä.

A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!

Siellä hallitsee heitä vähä Benjamin, Juudan päämiehet joukkoinensa, Zebulonin päämiehet, Naphtalin päämiehet.

Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei *és* a Nafthali fejedelmei.

Sinun Jumalas on käskenyt sinun olla väkevän: vahvista Jumala se, minkä sinä meissä tehnyt olet.

Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!

Sinun templis tähden, joka on Jerusalemissa, pitää kuninkaat sinulle lahjoja viemän.

A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.

Nuhtele ruovon petoa, härkäin laumaa kansain vasikkain kanssa, jotka kumartaen tuovat hopeakankeja: hajoittanut on hän kansat, jotka mielellänsä sotivat.

Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.

Egyptin päämiehet tulevat: Etiopia ojentaa käsiänsä Jumalalle.

Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.

Te maan valtakunnat, veisatkaat Jumalalle, veisatkaat kiitosta Herralle, Sela!

E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela.

Sille joka asuu taivaissa joka paikassa, hamasta alusta: katso, hän antaa jylinälle voiman.

A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, *onnét* szól nagy kemény szóval.

Antakaat Jumalalle voima: hänen herrautensa on Israelissa, ja hänen voimansa pilvissä.

Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van. * (Psalms 68:36) Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten! *

Jumala on ihmeellinen pyhässänsä, hän on Israelin Jumala: hän antaa kansalle väen ja voiman: kiitetty olkoon Jumala!