Job 20

Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

Så tog Na'amatiten Zofar til Orde og sagde

Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.

"Derfor bruser Tankerne i mig, og derfor stormer det i mig;

Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

til min Skam må jeg høre på Tugt, får tankeløst Mundsvejr til Svar!

Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,

Ved du da ikke fra Arilds Tid, fra Tiden, da Mennesket sattes på Jorden,

Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?

at gudløses Jubel er kort og vanhelliges Glæde stakket?

Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:

Steg end hans Hovmod til Himlen, raged hans Hoved i Sky,

Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?

som sit Skarn forgår han for evigt, de, der så ham, siger: "Hvor er han?"

Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.

Han flyr som en Drøm, man finder ham ikke, som et Nattesyn jages han bort;

A szem, a mely rá ragyogott, nem *látja* többé, és az ő helye sem törődik már vele.

Øjet, der så ham, ser ham ej mer, hans Sted får ham aldrig at se igen.

Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.

Hans Sønner bejler til ringes Yndest, hans Hænder må give hans Gods tilbage.

Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.

Hans Ben var fulde af Ungdomskraft, men den lægger sig med ham i Støvet.

Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;

Er det onde end sødt i hans Mund, når han gemmer det under sin Tunge,

És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:

sparer på det og slipper det ikke, holder det fast til sin Gane,

Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.

så bliver dog Maden i hans Indre til Slangegift inden i ham;

Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.

Godset, han slugte, må han spy ud, Gud driver det ud af hans Bug,

A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,

han indsuger Slangernes Gift, og Øgleungen slår ham ihjel;

*Hogy* ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.

han skuer ej Strømme af Olie, Bække af Honning og Fløde;

A mit *másoktól* szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.

han må af med sin Vinding, svælger den ej, får ingen Glæde af tilbyttet Gods.

Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.

Thi han knuste de ringe og lod dem ligge, ranede Huse, han ej havde bygget.

Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.

Thi han har ingen Hjælp af sin Rigdom, trods sine Skatte reddes han ikke;

Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.

ingen gik fri for hans Glubskhed, derfor varer hans Lykke ikke;

Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.

midt i sin Overflod har han det trangt, al Slags Nød kommer over ham.

Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.

For at fylde hans Bug sender Gud sin Vredes Glød imod ham, lader sin Harme regne på ham.

Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.

Flyr han for Brynje af Jern, så gennemborer ham Kobberbuen;

Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.

en Kni kommer ud af hans Ryg, et lynende Stål af hans Galde; over ham falder Rædsler,

Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.

idel Mørke er opsparet til ham; Ild, der ej blæses op, fortærer ham, æder Levningen i hans Telt.

Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.

Himlen bringer hans Brøde for Lyset, og Jorden rejser sig mod ham.

Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.

Hans Huses Vinding må bort, rives bort på Guds Vredes Dag.

Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.

Slig er den gudløses Lod fra Gud og Lønnen fra Gud for hans Brøde!