Proverbs 30

Slova Agura, syna Jáke. Sepsání řečí muže toho k Itielovi, k Itielovi a Uchalovi.

Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.

Jistě žeť jsem hloupější nad jiné, tak že rozumnosti člověka obecného nemám,

Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.

Aniž jsem se naučil moudrosti, a umění svatých neumím.

És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.

Kdo vstoupil v nebe, i sstoupil? Kdo sebral vítr do hrstí svých? Kdo shrnul vody v roucho své? Kdo upevnil všecky končiny země? Které jméno jeho, a jaké jméno syna jeho, víš-li?

Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?

Všeliká výmluvnost Boží přečištěná jest; onť jest štít doufajících v něho.

Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.

Nepřidávej k slovům jeho, aby tě nekáral, a byl bys ve lži postižen.

Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.

Dvou věcí žádám od tebe, neoslýchejž mne, prvé než umru:

Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.

Marnost a slovo lživé vzdal ode mne, chudoby neb bohatství nedávej mi, živ mne pokrmem vedlé potřeby mé,

A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.

Abych snad nasycen jsa, tě nezapřel, a neřekl: Kdo jest Hospodin? a abych zchudna, nekradl, a nebral naprázdno jména Hospodina Boha svého.

Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!

Nesoč na služebníka před pánem jeho, aťby nezlořečil, a ty abys nehřešil.

Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.

Jest pokolení, kteréž otci svému zlořečí, a matce své nedobrořečí.

*Van oly* nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.

Jest pokolení čisté samo u sebe, ačkoli od nečistot svých není obmyto.

*Van* nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.

Jest pokolení, jehož vysoké jsou oči, a víčka jeho jsou vyzdvižená.

*Van* kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!

Jest pokolení, jehož zubové jsou mečové, a třenovní zubové jeho nožové, k zžírání chudých na zemi a nuzných na světě.

*Van* olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.

Pijavice má dvě dcery říkající: Dej, dej. Tři věci nebývají nasyceny, anobrž čtyry, kteréž nikdy neřeknou: Dosti:

A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;

Peklo a život neplodné, země též nebývá nasycena vodou, a oheň neříká: Dosti.

A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég!

Oko, kteréž se posmívá otci, a pohrdá poslušenstvím matky, vyklubí krkavci potoční, aneb snědí je orličata.

A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.

Tři tyto věci skryty jsou přede mnou, nýbrž čtyry, kterýchž neznám:

E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:

Cesty orlice v povětří, cesty hada na skále, cesty lodí u prostřed moře, a cesty muže při panně.

A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.

Takováž jest cesta ženy cizoložné: Jí, a utře ústa svá, a dí: Nepáchala jsem nepravosti.

Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.

Pode třmi věcmi pohybuje se země, anobrž pod čtyřmi, jichž nemůž snésti:

Három *dolog* alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.

Pod služebníkem, když kraluje, a bláznem, když se nasytí chleba;

A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,

Pod omrzalou, když se vdá, a děvkou, když dědičkou bývá paní své.

A gyűlölt asszony alatt, ha *mégis* férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.

Čtyry tyto věci jsou malé na zemi, a však jsou moudřejší nad mudrce:

E négy apró állata *van* a földnek, a melyek bölcsek, elmések:

Mravenci, lid nesilný, kteříž však připravují v létě pokrm svůj;

A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;

Králíkové, lid nesilný, kteříž však stavějí v skále dům svůj;

A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;

Krále nemají kobylky, a však vycházejí po houfích všecky;

Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;

Pavouk rukama dělá, a bývá na palácích královských.

A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.

Tři tyto věci udatně vykračují, anobrž čtyry, kteréž zmužile chodí:

Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.

Lev nejsilnější mezi zvířaty, kterýž neustupuje před žádným;

Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;

Přepásaný na bedrách kůň neb kozel, a král, proti němuž žádný nepovstává.

A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.

Jestliže jsi bláznil, vynášeje se, a myslil-lis zle, ruku na ústa polož.

Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.

Kdo tluče smetanu, stlouká máslo, a stiskání nosu vyvodí krev, tak popouzení k hněvu vyvodí svár.

Mert *miképen* a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: *úgy* a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.