Mark 1

Počátek evangelium Ježíše Krista, Syna Božího;

A Jézus Krisztus, az Isten Fia evangyéliomának kezdete,

Jakož psáno jest v Prorocích: Aj, já posílám anděla svého před tváří tvou, kterýž připraví cestu tvou před tebou.

A mint meg van írva a prófétáknál: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti a te útadat előtted;

Hlas volajícího na poušti: Připravujte cestu Páně, přímé čiňte stezky jeho.

Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek meg az ő ösvényeit:

Křtil Jan na poušti a kázal křest pokání na odpuštění hříchů.

Előáll vala János, keresztelvén a pusztában és prédikálván a megtérésnek keresztségét a bűnöknek bocsánatára.

I vycházeli k němu ze vší krajiny Židovské i Jeruzalémští, a křtili se od něho všickni v Jordáně řece, vyznávajíce hříchy své.

És kiméne hozzá Júdeának egész tartománya és a Jeruzsálembeliek is, és megkeresztelkedének mindnyájan ő általa a Jordán vizében, bűneikről vallást tévén.

Byl pak Jan odín srstmi velbloudovými, a pás kožený na bedrách jeho, a jídal kobylky a med lesní.

János pedig teveszőrruhát és dereka körül bőrövet viselt vala, és sáskát és erdei mézet eszik vala.

A kázal, řka: Za mnou jde silnější mne, kteréhožto nejsem hoden, sehna se, rozvázati řeménka u obuvi jeho.

És prédikála, mondván: Utánam jő, a ki erősebb nálam, a kinek nem vagyok méltó, hogy lehajolván, sarujának szíjját megoldjam.

Já zajisté křtil jsem vás vodou, ale onť vás křtíti bude Duchem svatým.

Én vízzel kereszteltelek titeket, de ő Szent Lélekkel keresztel titeket.

I stalo se v těch dnech, přišel Ježíš z Nazarétu Galilejského, a pokřtěn jest v Jordáně od Jana.

És lőn azokban a napokban, eljöve Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelteték János által a Jordánban.

A hned vystoupě z vody, uzřel nebesa otevřená a Ducha jakožto holubici, sstupujícího na něj.

És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni, és a Lelket mint egy galambot ő reá leszállani;

A hlas stal se s nebe: Ty jsi ten můj milý Syn, v němž mi se dobře zalíbilo.

És szózat lőn az égből: Te vagy az én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.

A ihned ho Duch vypudil na poušť.

És a Lélek azonnal elragadá őt a pusztába.

I byl tam na poušti čtyřidceti dnů, a pokoušín byl od satana; a byl s zvěří, a andělé přisluhovali jemu.

És ott volt a pusztában negyven napig kísértetve a Sátántól, és a vad állatokkal vala együtt; és az angyalok szolgálnak vala néki.

Když pak byl vsazen Jan do žaláře, přišel Ježíš do Galilee, zvěstuje evangelium království Božího,

Minekutána pedig János tömlöczbe vettetett, elméne Jézus Galileába, prédikálván az Isten országának evangyéliomát,

Pravě: Že se naplnil čas, a přiblížilo se království Boží. Čiňte pokání, a věřte evangelium.

És mondván: Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban.

A chodě podle moře Galilejského, uzřel Šimona a Ondřeje bratra jeho, ani pouštějí síti do moře, nebo rybáři byli.

Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont és Andrást, annak testvérét, a mint a tengerbe hálót vetének; mert halászok valának.

I řekl jim Ježíš: Pojďte za mnou, a učiním vás rybáře lidí.

És monda nékik Jézus: Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halászszatok.

A oni hned opustivše síti své, šli za ním.

És azonnal elhagyván az ő hálóikat, követék őt.

A pošed odtud maličko, uzřel Jakuba Zebedeova, a Jana bratra jeho, kteříž také byli na lodí tvrdíce síti své;

És onnan egy kevéssé elébb menve, látá Jakabot, a Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, a mint a hajóban azok is a hálókat kötözgetik vala.

A hned povolal jich. A oni opustivše otce svého Zebedea na lodí s pacholky, šli za ním.

És azonnal hívá őket. És ők atyjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajóban hagyva, utána menének.

I vešli do Kafarnaum. A hned v sobotu šel Ježíš do školy, a učil.

És bemenének Kapernaumba; és mindjárt szombatnapon bemenvén a zsinagógába, tanít vala.

I divili se náramně učení jeho; nebo učil je, jako moc maje, a ne jako zákoníci.

És elálmélkodának az ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók.

I byl v škole jejich člověk, posedlý duchem nečistým. I zvolal,

Vala pedig azok zsinagógájában egy ember, a kiben tisztátalan lélek volt, és felkiálta,

Řka: Ale což jest tobě do nás, Ježíši Nazaretský? Přišel jsi zatratiti nás; znám tě, kdo jsi, a vím, že jsi ten svatý Boží.

És monda: Ah! mi dolgunk van nékünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-é, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje.

I přimluvil mu Ježíš, řka: Umlkniž a vyjdi z něho.

És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg, és menj ki belőle.

I polomcovav jím duch nečistý a křiče hlasem velikým, vyšel z něho.

És a tisztátalan lélek megszaggatá őt, és fenszóval kiáltva, kiméne belőle.

I lekli se všickni, takže se tázali mezi sebou, řkouce: I co jest toto? Jakéž jest toto nové učení, že tento mocně duchům nečistým rozkazuje, a poslouchají ho?

És mindnyájan elálmélkodának, annyira, hogy egymás között kérdezgeték, mondván: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek néki?

I roznesla se pověst o něm hned po vší krajině Galilejské.

És azonnal elméne az ő híre Galilea egész környékére.

A hned vyšedše ze školy, přišli do domu Šimonova a Ondřejova s Jakubem a s Janem.

És a zsinagógából azonnal kimenvén, a Simon és András házához menének Jakabbal és Jánossal együtt.

Šimonova pak svegruše ležela, majíc zimnici. A hned jemu pověděli o ní.

A Simon napa pedig hideglelésben fekszik vala, és azonnal szólának néki felőle.

A přistoupiv, pozdvihl jí, ujav ji za ruku její, a hned přestala jí zimnice. I posluhovala jim.

És ő odamenvén, fölemelé azt, annak kezét fogván; és elhagyá azt a hideglelés azonnal, és szolgál vala nékik.

Večer pak již při západu slunce, nosili k němu všecky nemocné i ďábelníky.

Estefelé pedig, a mikor leszállt a nap, mind ő hozzá vivék a betegeseket és az ördöngősöket;

A bylo se všecko město sběhlo ke dveřům.

És az egész város oda gyűlt vala az ajtó elé.

I uzdravoval mnohé ztrápené rozličnými neduhy, a ďábelství mnohá vymítal, a nedopustil mluviti ďáblům; nebo znali ho.

És meggyógyíta sokakat, a kik különféle betegségekben sínlődnek vala; és sok ördögöt kiűze, és nem hagyja vala szólni az ördögöket, mivelhogy őt ismerék.

A přede dnem velmi ráno vstav Ježíš, vyšel, a šel na pusté místo, a tam se modlil.

Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelvén, kiméne, és elméne egy puszta helyre és ott imádkozék.

I šel za ním Šimon i ti, kteříž s ním byli.

Simon pedig és a vele lévők utána sietének;

A když jej nalezli, řekli jemu: Všickni tě hledají.

És a mikor megtalálák őt, mondának néki: Mindenki téged keres.

I dí jim: Pojďmež do okolních městeček, abych i tam kázal. Nebo na to jsem přišel.

És ő monda nékik: Menjünk a közel való városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.

I kázal v školách jejich ve vší Galileji, a ďábelství vymítal.

És prédikál vala azoknak zsinagógáiban, egész Galileában, és ördögöket űz vala.

Tedy přišel k němu malomocný, prose ho, a klekna před ním, řekl jemu: Pane, chceš-li, můžeš mne očistiti.

És jöve hozzá egy bélpoklos, kérvén őt és leborulván előtte és mondván néki: Ha akarod, megtisztíthatsz engem.

Ježíš pak slitovav se, vztáhl ruku, dotekl se ho a řekl jemu: Chci, buď čist.

Jézus pedig könyörületességre indulván, kezét kinyújtva megérinté őt, és monda néki: Akarom, tisztulj meg.

A když to řekl, hned odstoupilo od něho malomocenství, a očištěn jest.

És a mint ezt mondja vala, azonnal eltávozék tőle a poklosság és megtisztula.

I pohroziv mu, hned ho odbyl,

És erősen megfenyegetvén, azonnal elküldé őt,

A řekl mu: Viziž, abys nižádnému nic nepravil. Ale jdi, ukaž se knězi, a obětuj za očištění své to, což přikázal Mojžíš, na svědectví jim.

És monda néki: Meglásd, hogy senkinek semmit ne szólj; hanem eredj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel a te tisztulásodért, a mit Mózes parancsolt, bizonyságul nékik.

On pak vyšed, počal vypravovati mnoho a ohlašovati tu věc, takže již nemohl Ježíš do města zjevně vjíti, ale vně na místech pustých byl. I scházeli se k němu odevšad.

Az pedig kimenvén, kezde sokat beszélni és terjeszteni a dolgot, annyira, hogy nyilvánosan immár be sem mehetett Jézus a városba, hanem künn puszta helyeken vala, és mennek vala hozzá mindenfelől.