Luke 19

След това Иисус влезе в Ерихон и минаваше през града.

És bemenvén, általméne Jerikhón.

И ето, един човек на име Закхей, който беше началник на бирниците и беше богат,

És ímé *vala ott* egy ember, a kit nevéről Zákeusnak hívtak; és az fővámszedő vala, és gazdag.

искаше да види Иисус кой е, но не можеше поради множеството, защото беше малък на ръст.

És igyekezék Jézust látni, ki az; de a sokaságtól nem láthatá, mivelhogy termete szerint kis ember volt.

И се завтече напред и се покачи на една смокиня, за да Го види; защото щеше да мине през онзи път.

És előre futván felhága egy eperfüge fára, hogy őt lássa; mert arra vala elmenendő.

Иисус, като дойде на това място, погледна нагоре и му каза: Закхей, слез бързо, защото днес трябва да отседна у дома ти.

És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.

И той побърза да слезе и Го прие с радост.

És sietve leszálla, és örömmel fogadá őt.

И като видяха това, всички негодуваха, казвайки: При грешен човек влезе да отседне.

És mikor *ezt* látták, mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra.

А Закхей стана и каза на Господа: Господи, ето давам половината от имота си на бедните и ако някак съм ограбил някого несправедливо, му връщам четворно.

Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.

И Иисус му каза: Днес стана спасение на този дом; защото и този е син на Авраам.

Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia.

Понеже Човешкият Син дойде да потърси и да спаси изгубеното.

Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.

И като слушаха това, Той прибави и още една притча, защото беше близо до Ерусалим и защото те си мислеха, че Божието царство щеше веднага да се яви.

És mikor azok ezeket hallották, folytatá és monda egy példázatot, mivelhogy közel vala Jeruzsálemhez, és azok azt gondolák, hogy azonnal megjelenik az Isten országa.

Затова каза: Някой си благородник отиде в далечна страна да получи за себе си царство и да се върне.

Monda azért: Egy nemes ember elméne messze tartományba, hogy országot vegyen magának, aztán visszatérjen.

И като повика десет от слугите си, им даде десет мнаси; и им каза: Търгувайте, докато дойда.

Előszólítván azért tíz szolgáját, ada nékik tíz gírát, és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök.

Но неговите граждани го мразеха и изпратиха след него посланици да кажат: Ние не искаме този да царува над нас.

Az ő alattvalói pedig gyűlölék őt, és követséget küldének utána, mondván: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék mi rajtunk.

А като получи царството и се върна, заповяда да му повикат онези слуги, на които беше дал парите, за да узнае кой какво е припечелил чрез търгуване.

És lőn, mikor megjött az ország vétele után, parancsolá, hogy az ő szolgáit, a kiknek a pénzt adta, hívják ő hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.

Дойде първият и каза: Господарю, твоята мнаса спечели десет мнаси.

Eljöve pedig az első, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert.

И той му каза: Хубаво, добри слуго! Понеже се показа верен в твърде малкото, имай власт над десет града.

Ő pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hív, legyen birodalmad tíz városon.

Дойде и вторият и каза: Господарю, твоята мнаса принесе пет мнаси.

És jöve a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert.

И на него каза: Бъди и ти над пет града.

Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad öt városon.

Дойде и друг и каза: Господарю, ето твоята мнаса, която пазех скътана в кърпа,

És jöve egy másik, mondván: Uram, imhol a te gírád, melyet egy keszkenőben eltéve tartottam;

защото се боях от теб, понеже си строг човек: взимаш това, което не си положил, и жънеш, което не си посял.

Mert féltem tőled, mivelhogy kemény ember vagy; elveszed a mit nem *te* tettél el, és aratod, a mit nem *te* vetettél.

Господарят му каза: От устата ти ще те съдя, зли слуго. Знаел си, че съм строг човек, който взимам това, което не съм положил, и жъна, което не съм сял;

Monda pedig annak: A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, a mit nem *én* tettem el, és aratom, a mit nem *én* vetettem;

тогава защо не вложи парите ми в банката, и аз, като си дойдех, щях да ги прибера с лихвата?

Miért nem adtad azért az én pénzemet a *pénzváltók* asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza?

И каза на присъстващите: Вземете от него мнасата и я дайте на този, който има десет мнаси!

És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettől a gírát, és adjátok annak, a kinek tíz gírája van.

Казаха му: Господарю, той има вече десет мнаси!

És mondának néki: Uram, tíz gírája van!

Казвам ви, че на всеки, който има, ще се даде; а от този, който няма, от него ще се отнеме и това, което има.

*És* *ő monda:* Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, a kinek van, adatik; a kinek pedig nincs, még a mije van is, elvétetik tőle.

А онези мои неприятели, които не искаха да царувам над тях, ги доведете тук и ги посечете пред мен.

Sőt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én ő rajtok uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg előttem!

И като каза това, Иисус продължи напред, изкачвайки се за Ерусалим.

És ezeket mondván, megy vala elől, felmenvén Jeruzsálembe.

И когато се приближи до Витфагия и Витания, до хълма, наречен Елеонски, изпрати двама от учениците, като им каза:

És lőn, mikor közelgetett Béthfágéhoz és Bethániához, a hegyhez, mely Olajfák *hegyének* hívatik, elkülde kettőt az ő tanítványai közül,

Идете в селото, което е срещу вас, където, като влизате, ще намерите едно магаренце вързано, което никой човек не е възсядал; отвържете го и го докарайте.

Mondván: Menjetek el az átellenben levő faluba; melybe bemenvén, találtok egy megkötött vemhet, melyen soha egy ember sem ült: eloldván azt, hozzátok ide.

И ако някой ви попита: Защо го отвързвате? – кажете така: На Господа трябва.

És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? ezt mondjátok annak: Mert az Úrnak szüksége van reá.

И изпратените отидоха и намериха както им беше казал.

És elmenvén a küldöttek, úgy találák, a mint nékik mondotta.

И като отвързаха магаренцето, стопаните му им рекоха: Защо отвързвате магаренцето?

És mikor a vemhet eloldák, mondának nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet?

А те казаха: На Господа трябва.

Ők pedig mondának: Az Úrnak szüksége van reá.

И го докараха при Иисус и като наметнаха дрехите си на магаренцето, качиха Иисус.

Elvivék azért azt Jézushoz: és az ő felsőruháikat a vemhére vetvén, Jézust reá helyhezteték.

И Той като минаваше, хората постилаха дрехите си по пътя.

És mikor ő méne, az ő felsőruháikat az útra teríték.

И когато вече се приближаваше до превала на Елеонския хълм, цялото множество ученици започнаха да се радват и със силен глас да славят Бога за всичките чудеса, които бяха видели, казвайки:

Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fenszóval mindazokért a csodákért, a melyeket láttak;

Благословен Царят, който иде в Господното Име! Мир на небето и слава във висините!

Mondván: Áldott a Király, ki jő az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!

А някои от фарисеите сред множеството Му казаха: Учителю, смъмри учениците Си!

És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!

И Той в отговор каза: Казвам ви, че ако тези млъкнат, то камъните ще извикат.

És ő felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.

И като се приближи и видя града, плака за него и каза:

És mikor közeledett, látván a várost, síra azon.

Да беше знаел ти, да, и ти, поне в този (твой) ден това, което служи за мира ти! Но сега това е скрито от очите ти.

Mondván: Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, a mik néked a te békességedre *valók!* de most elrejtettek a te szemeid elől.

Защото ще дойдат върху теб дни, когато твоите неприятели ще издигнат окопи около теб, ще те обсадят, ще те притеснят отвред

Mert jőnek reád napok, mikor a te ellenségeid te körülted palánkot építenek, és körülvesznek téged, és mindenfelől megszorítanak téged.

и ще сравнят със земята и теб, и децата ти в теб, и няма да оставят в теб камък върху камък; защото ти не позна времето, когато беше посетен.

És a földre tipornak téged, és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét.

И като влезе в храма, започна да изпъжда онези, които продаваха, като им казваше:

És bemenvén a templomba, kezdé kiűzni azokat, a kik adnak és vesznek vala abban,

Писано е: ?И домът Ми ще бъде молитвен дом“; а вие го направихте ?разбойнически вертеп“.

Mondván nékik: Meg van írva: Az én házam imádságnak háza; ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.

И поучаваше всеки ден в храма. А главните свещеници, книжниците и народните първенци се стараеха да Го погубят,

És tanít vala minden nap a templomban. A főpapok pedig és az írástudók és a nép előkelői igyekeznek vala őt elveszteni:

но не намираха какво да направят, понеже целият народ се беше прилепил към Него да Го слуша.

És nem találták el, mit cselekedjenek; mert az egész nép ő rajta függ vala, *reá* hallgatván.