Job 19

respondens autem Iob dixit

Felele pedig Jób, és monda:

usquequo adfligitis animam meam et adteritis me sermonibus

Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?

en decies confunditis me et non erubescitis opprimentes me

Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?

nempe et si ignoravi mecum erit ignorantia mea

Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.

at vos contra me erigimini et arguitis me obprobriis meis

Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?

saltim nunc intellegite quia Deus non aequo iudicio adflixerit me et flagellis suis me cinxerit

Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.

ecce clamabo vim patiens et nemo audiet vociferabor et non est qui iudicet

Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.

semitam meam circumsepsit et transire non possum et in calle meo tenebras posuit

Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.

spoliavit me gloria mea et abstulit coronam de capite meo

Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.

destruxit me undique et pereo et quasi evulsae arbori abstulit spem meam

Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.

iratus est contra me furor eius et sic me habuit quasi hostem suum

Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.

simul venerunt latrones eius et fecerunt sibi viam per me et obsederunt in gyro tabernaculum meum

Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.

fratres meos longe fecit a me et noti mei quasi alieni recesserunt a me

Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.

dereliquerunt me propinqui mei et qui me noverant obliti sunt mei

Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.

inquilini domus meae et ancillae meae sicut alienum habuerunt me et quasi peregrinus fui in oculis eorum

Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.

servum meum vocavi et non respondit ore proprio deprecabar illum

Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.

halitum meum exhorruit uxor mea et orabam filios uteri mei

Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.

stulti quoque despiciebant me et cum ab eis recessissem detrahebant mihi

Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.

abominati sunt me quondam consiliarii mei et quem maxime diligebam aversatus est me

Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.

pelli meae consumptis carnibus adhesit os meum et derelicta sunt tantummodo labia circa dentes meos

Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.

miseremini mei miseremini mei saltim vos amici mei quia manus Domini tetigit me

Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!

quare persequimini me sicut Deus et carnibus meis saturamini

Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?

quis mihi tribuat ut scribantur sermones mei quis mihi det ut exarentur in libro

Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!

stilo ferreo et plumbi lammina vel certe sculpantur in silice

Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!

scio enim quod redemptor meus vivat et in novissimo de terra surrecturus sim

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

et rursum circumdabor pelle mea et in carne mea videbo Deum

És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

quem visurus sum ego ipse et oculi mei conspecturi sunt et non alius reposita est haec spes mea in sinu meo

A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;

quare ergo nunc dicitis persequamur eum et radicem verbi inveniamus contra eum

Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! *látva,* hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.

fugite ergo a facie gladii quoniam ultor iniquitatum gladius est et scitote esse iudicium

Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!