Job 20

Därefter tog Sofar från Naama till orda och sade:

Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

 På sådant tal giva mina tankar mig ett svar,  än mer, då jag nu är så upprörd i mitt inre.

Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.

 Smädlig tillrättavisning måste jag höra,  och man svarar mig med munväder på förståndigt tal.

Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

 Vet du då icke att så har varit från evig tid,  från den stund då människor sattes på jorden:

Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,

 att de ogudaktigas jubel varar helt kort  och den gudlöses glädje ett ögonblick?

Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?

 Om än hans förhävelse stiger upp till himmelen  och hans huvud når intill molnen,

Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:

 Så förgås han dock för alltid och aktas lik sin träck;  de som sågo honom måste fråga: »Var är han?»

Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?

 Lik en dröm flyger han bort, och ingen finner honom mer;  han förjagas såsom en syn om natten.

Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.

 Det öga som såg honom ser honom icke åter,  och hans plats får ej skåda honom mer.

A szem, a mely rá ragyogott, nem *látja* többé, és az ő helye sem törődik már vele.

 Hans barn måste gottgöra hans skulder till de arma,  hans händer återbära hans vinning.

Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.

 Bäst ungdomskraften fyller hans ben,  skall den ligga i stoftet med honom.

Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.

 Om än ondskan smakar ljuvligt i hans mun,  så att han gömmer den under sin tunga,

Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;

 är rädd om den och ej vill gå miste därom,  utan håller den förvarad inom sin gom,

És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:

 så förvandlas denna kost i hans inre,  bliver huggormsetter i hans liv.

Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.

 Den rikedom han har slukat måste han utspy;  av Gud drives den ut ur hans buk.

Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.

 Ja, huggormsgift kommer han att dricka,  av etterormens tunga bliver han dräpt.

A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,

 Ingen bäck får vederkvicka hans syn,  ingen ström med flöden av honung och gräddmjölk.

*Hogy* ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.

 Sitt fördärv måste han återbära, han får ej njuta därav;  hans fröjd svarar ej mot den rikedom han har vunnit.

A mit *másoktól* szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.

 Ty mot de arma övade han våld och lät dem ligga där;  han rev till sig hus som han ej kan hålla vid makt.

Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.

 Han visste ej av någon ro för sin buk,  men han skall icke rädda sig med sina skatter.

Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.

 Intet slapp undan hans glupskhet,  därför äger och hans lycka intet bestånd.

Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.

 Mitt i hans överflöd påkommer honom nöd,  och envar eländig vänder då mot honom sin hand.

Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.

 Ja, så måste ske, för att hans buk må bliva fylld;  sin vredes glöd skall Gud sända över honom  och låta den tränga såsom ett regn in i hans kropp.

Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.

 Om han flyr undan för vapen av järn,  så genomborras han av kopparbågens skott.

Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.

 När han då drager i pilen och den kommer ut ur hans rygg,  när den ljungande udden kommer fram ur hans galla,  då falla dödsfasorna över honom.

Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.

 Idel mörker är förvarat åt hans skatter;  till mat gives honom eld som brinner utan pust,  den förtär vad som är kvar i hans hydda.

Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.

 Himmelen lägger hans missgärning i dagen,  och jorden reser sig upp emot honom.

Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.

 Vad som har samlats i hans hus far åter sin kos,  likt förrinnande vatten, på vredens dag.

Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.

 Sådan lott får en ogudaktig människa av Gud,  sådan arvedel har av Gud blivit bestämd åt henne.

Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.