Job 20

Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

Naamalı Sofar şöyle yanıtladı:

Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.

“Sıkıntılı düşüncelerim beni yanıt vermeye zorluyor, Bu yüzden çok heyecanlıyım.

Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

Beni utandıran bir azar işitiyorum, Anlayışım yanıt vermemi gerektiriyor.

Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,

“Bilmiyor musun eskiden beri, İnsan dünyaya geldiğinden beri,

Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?

Kötünün zafer çığlığı kısadır, Tanrısızın sevinciyse bir anlıktır.

Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:

Boyu göklere erişse, Başı bulutlara değse bile,

Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?

Sonsuza dek yok olacak, kendi pisliği gibi; Onu görmüş olanlar, ‘Nerede o?’ diyecekler.

Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.

Düş gibi uçacak, bir daha bulunamayacak, Gece görümü gibi yok olacak.

A szem, a mely rá ragyogott, nem *látja* többé, és az ő helye sem törődik már vele.

Kendisini görmüş olan gözler bir daha onu görmeyecek, Yaşadığı yerde artık görünmeyecektir.

Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.

Çocukları yoksulların lütfunu dileyecek, Malını kendi eliyle geri verecektir.

Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.

Kemiklerini dolduran gençlik ateşi Kendisiyle birlikte toprakta yatacak.

Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;

“Kötülük ağzında tatlı gözükse, Onu dilinin altına gizlese bile,

És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:

Tutsa, bırakmasa, Damağının altına saklasa bile,

Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.

Yediği yiyecek midesinde ekşiyecek, İçinde kobra zehirine dönüşecek.

Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.

Yuttuğu servetleri kusacak, Tanrı onları midesinden çıkaracak.

A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,

Kobra zehiri emecek, Engereğin zehir dişi onu öldürecek.

*Hogy* ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.

Akarsuların, bal ve ayran akan derelerin Sefasını süremeyecek.

A mit *másoktól* szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.

Zahmetle kazandığını Yemeden geri verecek, Elde ettiği kazancın tadını çıkaramayacak.

Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.

Çünkü yoksulları ezip yüzüstü bıraktı, Kendi yapmadığı evi zorla aldı.

Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.

“Hırsı yüzünden rahat nedir bilmedi, Serveti onu kurtaramayacak.

Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.

Yediğinden artakalan olmadı, Bu yüzden bolluğu uzun sürmeyecek.

Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.

Varlık içinde yokluk çekecek, Sıkıntı tepesine binecek.

Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.

Karnını tıka basa doyurduğunda, Tanrı kızgın öfkesini ondan çıkaracak, Üzerine gazap yağdıracak.

Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.

Demir silahtan kaçacak olsa, Tunç ok onu delip geçecek.

Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.

Çekilince ok sırtından, Parıldayan ucu ödünden çıkacak, Dehşet çökecek üzerine.

Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.

Koyu karanlık onun hazinelerini gözlüyor. Körüklenmemiş ateş onu yiyip bitirecek, Çadırında artakalanı tüketecek.

Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.

Suçunu gökler açığa çıkaracak, Yeryüzü ona karşı ayaklanacak.

Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.

Varlığını seller, Azgın sular götürecek Tanrı’nın öfkelendiği gün.

Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.

Budur kötünün Tanrı’dan aldığı pay, Budur Tanrı’nın ona verdiği miras.”