Job 19

Felele pedig Jób, és monda:

Allora Giobbe rispose e disse:

Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?

"Fino a quando affliggerete l’anima mia e mi tormenterete coi vostri discorsi?

Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?

Son già dieci volte che m’insultate, e non vi vergognate di malmenarmi.

Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.

Dato pure ch’io abbia errato, il mio errore concerne me solo.

Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?

Ma se proprio volete insuperbire contro di me e rimproverarmi la vergogna in cui mi trovo,

Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.

allora sappiatelo: chi m’ha fatto torto e m’ha avvolto nelle sue reti è Dio.

Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.

Ecco, io grido: "Violenza!" e nessuno risponde; imploro aiuto, ma non c’è giustizia!

Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.

Dio m’ha sbarrato la via e non posso passare, ha coperto di tenebre il mio cammino.

Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.

M’ha spogliato della mia gloria, m’ha tolto dal capo la corona.

Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.

M’ha demolito a brano a brano, e io me ne vo! ha sradicata come un albero la mia speranza.

Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.

Ha acceso l’ira sua contro di me, e m’ha considerato come suo nemico.

Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.

Le sue schiere son venute tutte insieme, si sono spianata la via fino a me, han posto il campo intorno alla mia tenda.

Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.

Egli ha allontanato da me i miei fratelli, i miei conoscenti si son del tutto alienati da me.

Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.

M’hanno abbandonato i miei parenti, gl’intimi miei m’hanno dimenticato.

Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.

I miei domestici e le mie serve mi trattan da straniero; agli occhi loro io sono un estraneo.

Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.

Chiamo il mio servo, e non risponde, devo supplicarlo con la mia bocca.

Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.

Il mio fiato ripugna alla mia moglie, faccio pietà a chi nacque dal seno di mia madre.

Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.

Perfino i bimbi mi sprezzano; se cerco d’alzarmi mi scherniscono.

Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.

Tutti gli amici più stretti m’hanno in orrore, e quelli che amavo mi si son vòlti contro.

Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.

Le mie ossa stanno attaccate alla mia pelle, alla mia carne, non m’è rimasto che la pelle de’ denti.

Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!

Pietà, pietà di me, voi, miei amici! ché la man di Dio m’ha colpito.

Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?

Perché perseguitarmi come fa Dio? Perché non siete mai sazi della mia carne?

Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!

Oh se le mie parole fossero scritte! se fossero consegnate in un libro!

Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!

se con lo scalpello di ferro e col piombo fossero incise nella roccia per sempre!…

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

Ma io so che il mio Vindice vive, e che alla fine si leverà sulla polvere.

És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

E quando, dopo la mia pelle, sarà distrutto questo corpo, senza la mia carne, vedrò Iddio.

A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;

Io lo vedrò a me favorevole; lo contempleranno gli occhi miei, non quelli d’un altro… il cuore, dalla brama, mi si strugge in seno!

Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! *látva,* hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.

Se voi dite: Come lo perseguiteremo, come troveremo in lui la causa prima dei suoi mali?

Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!

Temete per voi stessi la spada, ché furiosi sono i castighi della spada affinché sappiate che v’è una giustizia".