Job 19

Felele pedig Jób, és monda:

ויען איוב ויאמר׃

Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?

עד אנה תוגיון נפשי ותדכאונני במלים׃

Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?

זה עשר פעמים תכלימוני לא תבשו תהכרו לי׃

Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.

ואף אמנם שגיתי אתי תלין משוגתי׃

Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?

אם אמנם עלי תגדילו ותוכיחו עלי חרפתי׃

Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.

דעו אפו כי אלוה עותני ומצודו עלי הקיף׃

Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.

הן אצעק חמס ולא אענה אשוע ואין משפט׃

Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.

ארחי גדר ולא אעבור ועל נתיבותי חשך ישים׃

Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.

כבודי מעלי הפשיט ויסר עטרת ראשי׃

Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.

יתצני סביב ואלך ויסע כעץ תקותי׃

Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.

ויחר עלי אפו ויחשבני לו כצריו׃

Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.

יחד יבאו גדודיו ויסלו עלי דרכם ויחנו סביב לאהלי׃

Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.

אחי מעלי הרחיק וידעי אך זרו ממני׃

Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.

חדלו קרובי ומידעי שכחוני׃

Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.

גרי ביתי ואמהתי לזר תחשבני נכרי הייתי בעיניהם׃

Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.

לעבדי קראתי ולא יענה במו פי אתחנן לו׃

Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.

רוחי זרה לאשתי וחנתי לבני בטני׃

Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.

גם עוילים מאסו בי אקומה וידברו בי׃

Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.

תעבוני כל מתי סודי וזה אהבתי נהפכו בי׃

Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.

בעורי ובבשרי דבקה עצמי ואתמלטה בעור שני׃

Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!

חנני חנני אתם רעי כי יד אלוה נגעה בי׃

Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?

למה תרדפני כמו אל ומבשרי לא תשבעו׃

Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!

מי יתן אפו ויכתבון מלי מי יתן בספר ויחקו׃

Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!

בעט ברזל ועפרת לעד בצור יחצבון׃

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

ואני ידעתי גאלי חי ואחרון על עפר יקום׃

És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

ואחר עורי נקפו זאת ומבשרי אחזה אלוה׃

A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;

אשר אני אחזה לי ועיני ראו ולא זר כלו כליתי בחקי׃

Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! *látva,* hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.

כי תאמרו מה נרדף לו ושרש דבר נמצא בי׃

Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!

גורו לכם מפני חרב כי חמה עונות חרב למען תדעון שדין׃