Job 13

Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.

Siehe, das alles hat mein Auge gesehen, mein Ohr gehört und sich gemerkt.

A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.

So viel ihr wisset, weiß auch ich; ich stehe nicht hinter euch zurück.

Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.

Doch zu dem Allmächtigen will ich reden, und vor Gott mich zu rechtfertigen begehre ich;

Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.

ihr hingegen seid Lügenschmiede, nichtige Ärzte, ihr alle!

Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.

O daß ihr doch stille schwieget! das würde euch zur Weisheit gereichen.

Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.

Höret doch meine Rechtfertigung, und horchet auf die Beweisgründe meiner Lippen!

Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?

Wollt ihr für Gott Unrecht reden, und für ihn Trug reden?

Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?

Wollt ihr für ihn Partei nehmen? oder wollt ihr für Gott rechten?

Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?

Ist es gut für euch, daß er euch erforsche? oder werdet ihr ihn täuschen, wie man einen Menschen täuscht?

Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.

Strafen wird er euch, wenn ihr im Geheimen die Person ansehet.

Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?

Wird nicht seine Hoheit euch bestürzen, und sein Schrecken auf euch fallen?

A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.

Eure Denksprüche sind Sprüche von Asche, eure Schutzwehren erweisen sich als Schutzwehren von Lehm.

Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.

Schweiget, laßt mich, und ich will reden, was auch über mich ergehen möge.

Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?

Warum sollte ich mein Fleisch zwischen meine Zähne nehmen, und mein Leben meiner Hand anvertrauen?

Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!

Siehe, tötet er mich, ich werde auf ihn warten, nur will ich meine Wege ihm ins Angesicht rechtfertigen.

Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.

Auch das wird mir zur Rettung sein, daß ein Ruchloser nicht vor sein Angesicht kommen darf.

Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.

Höret, höret meine Rede, und meine Erklärung dringe in eure Ohren!

Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.

Siehe doch, ich habe die Rechtssache gerüstet! Ich weiß, daß ich Recht behalten werde.

Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.

Wer ist es, der mit mir rechten könnte? Denn dann wollte ich schweigen und verscheiden.

Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.

Nur zweierlei tue mir nicht; dann werde ich mich nicht vor deinem Angesicht verbergen.

Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.

Deine Hand entferne von mir, und dein Schrecken ängstige mich nicht.

Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.

So rufe denn, und ich will antworten, oder ich will reden, und erwidere mir!

Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!

Wie viele Missetaten und Sünden habe ich? Laß mich meine Übertretung und meine Sünde wissen!

Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?

Warum verbirgst du dein Angesicht, und hältst mich für deinen Feind?

A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?

Willst du ein verwehtes Blatt hinwegschrecken, und die dürre Stoppel verfolgen?

Hogy ily *sok* keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!

Denn Bitteres verhängst du über mich, und lässest mich erben die Missetaten meiner Jugend;

Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?

und meine Füße legst du in den Stock, und beobachtest alle meine Pfade, grenzest dir ein die Sohlen meiner Füße;

Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.

da ich doch zerfalle wie Moder, wie ein Kleid, das die Motte zerfressen hat.