Job 30

ועתה שחקו עלי צעירים ממני לימים אשר מאסתי אבותם לשית עם כלבי צאני׃
Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
גם כח ידיהם למה לי עלימו אבד כלח׃
Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
בחסר ובכפן גלמוד הערקים ציה אמש שואה ומשאה׃
Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
הקטפים מלוח עלי שיח ושרש רתמים לחמם׃
A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
מן גו יגרשו יריעו עלימו כגנב׃
Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.
בערוץ נחלים לשכן חרי עפר וכפים׃
Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
בין שיחים ינהקו תחת חרול יספחו׃
A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
בני נבל גם בני בלי שם נכאו מן הארץ׃
Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
ועתה נגינתם הייתי ואהי להם למלה׃
És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
תעבוני רחקו מני ומפני לא חשכו רק׃
Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.
כי יתרו פתח ויענני ורסן מפני שלחו׃
Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.
על ימין פרחח יקומו רגלי שלחו ויסלו עלי ארחות אידם׃
Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
נתסו נתיבתי להותי יעילו לא עזר למו׃
Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
כפרץ רחב יאתיו תחת שאה התגלגלו׃
Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek *ide.*
ההפך עלי בלהות תרדף כרוח נדבתי וכעב עברה ישעתי׃
Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
ועתה עלי תשתפך נפשי יאחזוני ימי עני׃
Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
לילה עצמי נקר מעלי וערקי לא ישכבון׃
Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
ברב כח יתחפש לבושי כפי כתנתי יאזרני׃
A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
הרני לחמר ואתמשל כעפר ואפר׃
A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
אשוע אליך ולא תענני עמדתי ותתבנן בי׃
Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és *csak* nézel reám!
תהפך לאכזר לי בעצם ידך תשטמני׃
Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
תשאני אל רוח תרכיבני ותמגגני תשוה׃
Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
כי ידעתי מות תשיבני ובית מועד לכל חי׃
Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;
אך לא בעי ישלח יד אם בפידו להן שוע׃
De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?
אם לא בכיתי לקשה יום עגמה נפשי לאביון׃
Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?
כי טוב קויתי ויבא רע ואיחלה לאור ויבא אפל׃
Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
מעי רתחו ולא דמו קדמני ימי עני׃
Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
קדר הלכתי בלא חמה קמתי בקהל אשוע׃
Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben *és* kiáltozom.
אח הייתי לתנים ורע לבנות יענה׃
Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
עורי שחר מעלי ועצמי חרה מני חרב׃
Bőröm feketül*ten hámlik le* rólam, és csontom elég a hőség miatt.
ויהי לאבל כנרי ועגבי לקול בכים׃
Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.