Job 19

ויען איוב ויאמר׃

Felele pedig Jób, és monda:

עד אנה תוגיון נפשי ותדכאונני במלים׃

Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?

זה עשר פעמים תכלימוני לא תבשו תהכרו לי׃

Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?

ואף אמנם שגיתי אתי תלין משוגתי׃

Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.

אם אמנם עלי תגדילו ותוכיחו עלי חרפתי׃

Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?

דעו אפו כי אלוה עותני ומצודו עלי הקיף׃

Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.

הן אצעק חמס ולא אענה אשוע ואין משפט׃

Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.

ארחי גדר ולא אעבור ועל נתיבותי חשך ישים׃

Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.

כבודי מעלי הפשיט ויסר עטרת ראשי׃

Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.

יתצני סביב ואלך ויסע כעץ תקותי׃

Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.

ויחר עלי אפו ויחשבני לו כצריו׃

Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.

יחד יבאו גדודיו ויסלו עלי דרכם ויחנו סביב לאהלי׃

Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.

אחי מעלי הרחיק וידעי אך זרו ממני׃

Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.

חדלו קרובי ומידעי שכחוני׃

Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.

גרי ביתי ואמהתי לזר תחשבני נכרי הייתי בעיניהם׃

Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.

לעבדי קראתי ולא יענה במו פי אתחנן לו׃

Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.

רוחי זרה לאשתי וחנתי לבני בטני׃

Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.

גם עוילים מאסו בי אקומה וידברו בי׃

Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.

תעבוני כל מתי סודי וזה אהבתי נהפכו בי׃

Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.

בעורי ובבשרי דבקה עצמי ואתמלטה בעור שני׃

Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.

חנני חנני אתם רעי כי יד אלוה נגעה בי׃

Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!

למה תרדפני כמו אל ומבשרי לא תשבעו׃

Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?

מי יתן אפו ויכתבון מלי מי יתן בספר ויחקו׃

Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!

בעט ברזל ועפרת לעד בצור יחצבון׃

Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!

ואני ידעתי גאלי חי ואחרון על עפר יקום׃

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

ואחר עורי נקפו זאת ומבשרי אחזה אלוה׃

És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

אשר אני אחזה לי ועיני ראו ולא זר כלו כליתי בחקי׃

A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;

כי תאמרו מה נרדף לו ושרש דבר נמצא בי׃

Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! *látva,* hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.

גורו לכם מפני חרב כי חמה עונות חרב למען תדעון שדין׃

Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!