Job 13

הן כל ראתה עיני שמעה אזני ותבן לה׃
Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
כדעתכם ידעתי גם אני לא נפל אנכי מכם׃
A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
אולם אני אל שדי אדבר והוכח אל אל אחפץ׃
Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
ואולם אתם טפלי שקר רפאי אלל כלכם׃
Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
מי יתן החרש תחרישון ותהי לכם לחכמה׃
Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
שמעו נא תוכחתי ורבות שפתי הקשיבו׃
Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
הלאל תדברו עולה ולו תדברו רמיה׃
Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
הפניו תשאון אם לאל תריבון׃
Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
הטוב כי יחקר אתכם אם כהתל באנוש תהתלו בו׃
Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
הוכח יוכיח אתכם אם בסתר פנים תשאון׃
Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
הלא שאתו תבעת אתכם ופחדו יפל עליכם׃
Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
זכרניכם משלי אפר לגבי חמר גביכם׃
A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
החרישו ממני ואדברה אני ויעבר עלי מה׃
Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
על מה אשא בשרי בשני ונפשי אשים בכפי׃
Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
הן יקטלני לא איחל אך דרכי אל פניו אוכיח׃
Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
גם הוא לי לישועה כי לא לפניו חנף יבוא׃
Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
שמעו שמוע מלתי ואחותי באזניכם׃
Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
הנה נא ערכתי משפט ידעתי כי אני אצדק׃
Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
מי הוא יריב עמדי כי עתה אחריש ואגוע׃
Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
אך שתים אל תעש עמדי אז מפניך לא אסתר׃
Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
כפך מעלי הרחק ואמתך אל תבעתני׃
Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
וקרא ואנכי אענה או אדבר והשיבני׃
Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
כמה לי עונות וחטאות פשעי וחטאתי הדיעני׃
Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
למה פניך תסתיר ותחשבני לאויב לך׃
Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
העלה נדף תערוץ ואת קש יבש תרדף׃
A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
כי תכתב עלי מררות ותורישני עונות נעורי׃
Hogy ily *sok* keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
ותשם בסד רגלי ותשמור כל ארחותי על שרשי רגלי תתחקה׃
Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
והוא כרקב יבלה כבגד אכלו עש׃
Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.