Job 13

Voici, mon oeil a vu tout cela, Mon oreille l'a entendu et y a pris garde.

Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.

Ce que vous savez, je le sais aussi, Je ne vous suis point inférieur.

A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.

Mais je veux parler au Tout-Puissant, Je veux plaider ma cause devant Dieu;

Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.

Car vous, vous n'imaginez que des faussetés, Vous êtes tous des médecins de néant.

Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.

Que n'avez-vous gardé le silence? Vous auriez passé pour avoir de la sagesse.

Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.

Ecoutez, je vous prie, ma défense, Et soyez attentifs à la réplique de mes lèvres.

Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.

Direz-vous en faveur de Dieu ce qui est injuste, Et pour le soutenir alléguerez-vous des faussetés?

Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?

Voulez-vous avoir égard à sa personne? Voulez-vous plaider pour Dieu?

Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?

S'il vous sonde, vous approuvera-t-il? Ou le tromperez-vous comme on trompe un homme?

Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?

Certainement il vous condamnera, Si vous n'agissez en secret que par égard pour sa personne.

Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.

Sa majesté ne vous épouvantera-t-elle pas? Sa terreur ne tombera-t-elle pas sur vous?

Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?

Vos sentences sont des sentences de cendre, Vos retranchements sont des retranchements de boue.

A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.

Taisez-vous, laissez-moi, je veux parler! Il m'en arrivera ce qu'il pourra.

Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.

Pourquoi saisirais-je ma chair entre les dents? J'exposerai plutôt ma vie.

Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?

Voici, il me tuera; je n'ai rien à espérer; Mais devant lui je défendrai ma conduite.

Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!

Cela même peut servir à mon salut, Car un impie n'ose paraître en sa présence.

Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.

Ecoutez, écoutez mes paroles, Prêtez l'oreille à ce que je vais dire.

Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.

Me voici prêt à plaider ma cause; Je sais que j'ai raison.

Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.

Quelqu'un disputera-t-il contre moi? Alors je me tais, et je veux mourir.

Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.

Seulement, accorde-moi deux choses Et je ne me cacherai pas loin de ta face:

Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.

Retire ta main de dessus moi, Et que tes terreurs ne me troublent plus.

Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.

Puis appelle, et je répondrai, Ou si je parle, réponds-moi!

Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.

Quel est le nombre de mes iniquités et de mes péchés? Fais-moi connaître mes transgressions et mes péchés.

Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!

Pourquoi caches-tu ton visage, Et me prends-tu pour ton ennemi?

Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?

Veux-tu frapper une feuille agitée? Veux-tu poursuivre une paille desséchée?

A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?

Pourquoi m'infliger d'amères souffrances, Me punir pour des fautes de jeunesse?

Hogy ily *sok* keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!

Pourquoi mettre mes pieds dans les ceps, Surveiller tous mes mouvements, Tracer une limite à mes pas,

Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?

Quand mon corps tombe en pourriture, Comme un vêtement que dévore la teigne?

Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.