Psalms 68

Davidin Psalmi ja veisu, edelläveisaajalle. Nouskaan Jumala, että hänen vihollisensa hajoitettaisiin; ja jotka häntä vihaavat, paetkaat hänen edestänsä.

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke.

Aja heitä pois, niinkuin savu ajetaan pois; niinkuin vedenvaha sulaa tulen edessä, niin hukkukaan jumalattomat Jumalan kasvoin edessä.

Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.

Mutta vanhurskaat riemuitkaan ja iloitkaan Jumalan edessä, ja riemuitkaan ilossa.

A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;

Veisatkaan Jumalalle, veisatkaat kiitosta hänen nimellensä; tehkäät hänelle tietä, joka istuu ylimmäisten taivasten päällä; hänen nimensä on Herra, ja iloitkaat hänen edessänsä.

Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel.

Joka on orpoin isä ja leskein tuomari: hän on Jumala pyhässä asumisessansa.

Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.

Jumala, joka yksinäisten antaa asua huoneessa, ja vie vangit ulos oikeudella; mutta vastahakoiset asuvat kuivassa.

Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.

Jumala, koskas kävit kansas edellä, koskas vaelsit korvessa, Sela,

Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.

Niin maa vapisi ja taivaat tiukkuivat Jumalan edessä: tämä Sinai, Jumalan edessä, joka Israelin Jumala on.

Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: Szela.

Mutta nyt sinä, Jumala, annat armollisen sateen, ja virvoitat perimises, joka väsynyt on.

A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt.

Että sinun laumas siinä asuis: Jumala, sinä virvoitat hyvyydelläs raadolliset.

Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.

Herra antaa sanan suurella evankelistain joukolla.

Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!

Sotaväen kuninkaat pakenevat, he pakenevat; ja kotona asuva jakaa saaliit.

Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának.

Kuin te tarhain välissä makaatte, niin mettisen sulat ovat silatut hopialla, ja hänen siipensä ruskialla kullalla.

A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.

Kuin Kaikkivaltias siinä joka paikassa kuninkaat levittää, niin Zalmonissa valaisee kuin lumi.

Ha cserények között hevertek is: *olyanok lesztek, mint* a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy *mint* vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek.

Jumalan vuori on hedelmällinen vuori: korkia vuori on se hedelmällinen vuori.

Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, *mintha* hó esett *volna* a Salmonon.

Miksi te, suuret vuoret, kippaatte? Tämä on Jumalan vuori, jossa hän mielistyy asumaan; ja Herra asuu siellä ijankaikkisesti.

Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;

Jumalan rattaita on monta tuhatta kertaa tuhatta: Herra on heissä, pyhässä Sinaissa.

Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony *ezen* lakozik az Úr mindörökké!

Sinä astuit ylös korkeuteen, ja olet vangiksi ottanut vankeuden. Sinä olet lahjoja saanut ihmisille: vastahakoiset myös, että Herra Jumala siellä kumminkin asuu.

Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai *hegyen* az ő szent *hajléká*ban.

Kiitetty olkoon Herra joka päivä! Jumala panee kuorman meidän päällemme; mutta hän myös auttaa meitä, Sela!

Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is *ide jönnek* lakni, oh Uram Isten!

Meillä on Jumala, Jumala, joka auttaa, ja Herra, Herra, joka kuolemasta vapahtaa.

Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela.

Mutta Jumala särkee vihollistensa pään heidän päänlakeinsa kanssa, jotka pysyvät heidän synneissänsä.

Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.

Herra sanoo: minä palautan (muutamat) lihavista; meren syvyydestä minä heitä palautan,

Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.

Että sinun jalkas tulis painetuksi veressä, ja koirais kieli sinun vihollisistas.

Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak,

He näkivät, Jumala, kuinkas vaellat; kuinkas, minun Jumalani ja kuninkaani, pyhässä vaellat:

Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék.

Laulajat käyvät edellä, ja sitte leikarit piikain seassa, jotka kanteleita soittavat.

Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.

Kiittäkäät Herraa Jumalaa seurakunnissa, te Israelin lähteestä.

Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok.

Siellä hallitsee heitä vähä Benjamin, Juudan päämiehet joukkoinensa, Zebulonin päämiehet, Naphtalin päämiehet.

A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!

Sinun Jumalas on käskenyt sinun olla väkevän: vahvista Jumala se, minkä sinä meissä tehnyt olet.

Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei *és* a Nafthali fejedelmei.

Sinun templis tähden, joka on Jerusalemissa, pitää kuninkaat sinulle lahjoja viemän.

Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!

Nuhtele ruovon petoa, härkäin laumaa kansain vasikkain kanssa, jotka kumartaen tuovat hopeakankeja: hajoittanut on hän kansat, jotka mielellänsä sotivat.

A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.

Egyptin päämiehet tulevat: Etiopia ojentaa käsiänsä Jumalalle.

Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.

Te maan valtakunnat, veisatkaat Jumalalle, veisatkaat kiitosta Herralle, Sela!

Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.

Sille joka asuu taivaissa joka paikassa, hamasta alusta: katso, hän antaa jylinälle voiman.

E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela.

Antakaat Jumalalle voima: hänen herrautensa on Israelissa, ja hänen voimansa pilvissä.

A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, *onnét* szól nagy kemény szóval.

Jumala on ihmeellinen pyhässänsä, hän on Israelin Jumala: hän antaa kansalle väen ja voiman: kiitetty olkoon Jumala!

Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van. * (Psalms 68:36) Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten! *