Psalms 103

(Af David.) Min Sjæl, lov Herren, og alt i mig love hans hellige navn!

A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.

Min Sjæl, lov HERREN, og glem ikke alle hans Velgerninger!

Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.

Han, som tilgiver alle dine Misgerninger og læger alle dine Sygdomme,

A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.

han, som udløser dit Liv fra Graven og kroner dig med Miskundhed og Barmhjertighed,

A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.

han, som mætter din Sjæl med godt, så du bliver ung igen som Ørnen!

A ki jóval tölti be a te ékességedet, *és* megújul a te ifjúságod, mint a sasé.

HERREN øver Retfærdighed og Ret mod alle fortrykte.

Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.

Han lod Moses se sine Veje, Israels Børn sine Gerninger;

Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit.

barmhjertig og nådig er HERREN, langmodig og rig på Miskundhed;

Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.

han går ikke bestandig i Rette, gemmer ej evigt på Vrede;

Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.

han handled ej med os efter vore Synder, gengældte os ikke efter vor Brøde.

Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.

Men så højt som Himlen er over Jorden, er hans Miskundhed stor over dem, der frygter ham.

Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.

Så langt som Østen er fra Vesten, har han fjernet vore Synder fra os.

A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.

Som en Fader forbarmer sig over sine Børn, forbarmer HERREN sig over dem, der frygter ham.

A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.

Thi han kender vor Skabning, han kommer i Hu, vi er Støv;

Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.

som Græs er Menneskets dage, han blomstrer som Markens Blomster;

Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.

når et Vejr farer over ham, er han ej mere, hans Sted får ham aldrig at se igen.

Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.

Men HERRENs Miskundhed varer fra Evighed og til Evighed over dem, der frygter ham, og hans Retfærd til Børnenes Børn

De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;

for dem, der holder hans Pagt og kommer hans Bud i Hu, så de gør derefter.

Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.

HERREN har rejst sin Trone i Himlen, alt er hans Kongedømme underlagt.

Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.

Lov HERREN, I hans Engle, I vældige i Kraft, som gør, hvad han byder, så snart I hører hans Røst.

Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.

Lov HERREN, alle hans Hærskarer, hans Tjenere, som fuldbyrder hans Vilje.

Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!

Lov HERREN, alt, hvad han skabte, på hvert eneste Sted i hans Rige! Min Sjæl, lov HERREN!

Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!