Matthew 23

Тоді промовив Ісус до народу й до учнів Своїх,
Akkor szóla Jézus a sokaságnak és az ő tanítványainak,
і сказав: На сидінні Мойсеєвім усілися книжники та фарисеї.
Mondván: Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek:
Тож усе, що вони скажуть вам, робіть і виконуйте; та за вчинками їхніми не робіть, бо говорять вони та не роблять того!
Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.
Вони ж в'яжуть тяжкі тягарі, і кладуть їх на людські рамена, самі ж навіть пальцем своїм не хотять їх порушити...
Mert ők nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik; de ők az ujjokkal sem akarják azokat illetni.
Усі ж учинки свої вони роблять, щоб їх бачили люди, і богомілля свої розширяють, і здовжують китиці.
Minden ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az emberek: mert megszélesítik az ő homlokszíjjaikat; és megnagyobbítják az ő köntöseik peremét;
І люблять вони передніші місця на бенкетах, і передніші лавки в синагогах,
És szeretik a lakomákon a főhelyet, és a gyülekezetekben az elölűlést.
і привіти на ринках, і щоб звали їх люди: Учителю!
És a piaczokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják őket: Mester, Mester!
А ви вчителями не звіться, бо один вам Учитель, а ви всі брати.
Ti pedig ne hivassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.
І не називайте нікого отцем на землі, бо один вам Отець, що на небі.
Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, a ki a mennyben van.
І не звіться наставниками, бо один вам Наставник, Христос.
Doktoroknak se hivassátok magatokat, mert egy a ti Doktorotok, a Krisztus.
Хто між вами найбільший, хай слугою вам буде!
Hanem a ki a nagyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok.
Хто бо підноситься, буде понижений, хто ж понижується, той піднесеться.
Mert a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik.
Горе ж вам, книжники та фарисеї, лицеміри, що перед людьми зачиняєте Царство Небесне, бо й самі ви не входите, ані тих, хто хоче ввійти, увійти не пускаєте!
De jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert a mennyeknek országát bezárjátok az emberek előtt; mivelhogy ti nem mentek be, a kik be akarnának menni, azokat sem bocsátjátok be.
Горе ж вам, книжники та фарисеї, лицеміри, що вдовині хати поїдаєте, і напоказ молитесь довго, через те осуд тяжчий ви приймете!
Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek házát, és színből hosszan imádkoztok; ezért annál súlyosabb lesz a ti büntetéstek.
Горе вам, книжники та фарисеї, лицеміри, що обходите море та землю, щоб придбати нововірця одного; а коли те стається, то робите його сином геєнни, вдвоє гіршим від вас!
Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megkerülitek a tengert és a földet, hogy egy pogányt zsidóvá tegyetek; és ha azzá lett, a gyehenna fiává teszitek őt, kétszerte inkább magatoknál.
Горе вам, проводирі ви сліпі, що говорите: Коли хто поклянеться храмом, то нічого; а хто поклянеться золотом храму, то той винуватий.
Jaj néktek vak vezérek, a kik ezt mondjátok: Ha valaki a templomra esküszik, semmi az; de ha valaki a templom aranyára esküszik, tartozik az.
Нерозумні й сліпі, що бо більше: чи золото, чи той храм, що освячує золото?
Bolondok és vakok: mert melyik nagyobb, az arany-é, vagy a templom, a mely szentté teszi az aranyat?
І: Коли хто поклянеться жертівником, то нічого, а хто поклянеться жертвою, що на нім, то він винуватий.
És: Ha valaki az oltárra esküszik, semmi az; de ha valaki a rajta levő ajándékra esküszik, tartozik az.
Нерозумні й сліпі, що бо більше: чи жертва, чи той жертівник, що освячує жертву?
Bolondok és vakok: mert melyik nagyobb, az ajándék-é vagy az oltár, a mely szentté teszi az ajándékot?
Отож, хто клянеться жертівником, клянеться ним та всім, що на ньому.
A ki azért az oltárra esküszik, esküszik arra és mindazokra, a mik azon vannak.
І хто храмом клянеться, клянеться ним та Тим, Хто живе в нім.
És a ki a templomra esküszik, esküszik arra és Arra, a ki abban lakozik.
І хто небом клянеться, клянеться Божим престолом і Тим, Хто на ньому сидить.
És a ki az égre esküszik, esküszik az Isten királyiszékére és arra, ki abban ül.
Горе вам, книжники та фарисеї, лицеміри, що даєте десятину із м'яти, і ганусу й кмину, але найважливіше в Законі покинули: суд, милосердя та віру; це треба робити, і того не кидати.
Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok a mik nehezebbek a törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.
Проводирі ви сліпі, що відціджуєте комаря, а верблюда ковтаєте!
Vak vezérek, a kik megszűritek a szúnyogot, a tevét pedig elnyelitek.
Горе вам, книжники та фарисеї, лицеміри, що чистите зовнішність кухля та миски, а всередині повні вони здирства й кривди!
Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megtisztítjátok a pohárnak és tálnak külsejét, belől pedig rakvák azok ragadománynyal és mértékletlenséggel.
Фарисею сліпий, очисти перше середину кухля, щоб чистий він був і назовні!
Vak farizeus, tisztítsd meg előbb a pohár és tál belsejét, hogy külsejük is tiszta legyen.
Горе вам, книжники та фарисеї, лицеміри, що подібні до гробів побілених, які гарними зверху здаються, а всередині повні трупних кісток та всякої нечистости!
Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlatosak vagytok a meszelt sírokhoz, a melyek kívülről szépeknek tetszenek, belől pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal rakvák.
Так і ви, назовні здаєтеся людям за праведних, а всередині повні лицемірства та беззаконня!
Épen így ti is, kívülről igazaknak látszotok ugyan az emberek előtt, de belől rakva vagytok képmutatással és törvénytelenséggel.
Горе вам, книжники та фарисеї, лицеміри, що пророкам надгробники ставите, і праведникам прикрашаєте пам'ятники,
Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert építitek a próféták sírjait és ékesgetitek az igazak síremlékeit.
та говорите: Якби ми жили за днів наших батьків, то ми не були б спільниками їхніми в крові пророків.
És ezt mondjátok: Ha mi atyáink korában éltünk volna, nem lettünk volna az ő bűntársaik a próféták vérében.
Тим самим на себе свідкуєте, що сини ви убивців пророків.
Így hát magatok ellen tesztek bizonyságot, hogy fiai vagytok azoknak, a kik megölték a prófétákat.
Доповніть і ви міру провини ваших батьків!
Töltsétek be ti is a ti atyáitoknak mértékét!
О змії, о роде гадючий, як ви втечете від засуду до геєнни?
Kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, miképen kerülitek ki a gyehennának büntetését?
І ось тому посилаю до вас Я пророків, і мудрих, і книжників; частину їх ви повбиваєте та розіпнете, а частину їх ви бичуватимете в синагогах своїх, і будете гнати з міста до міста.
Annakokáért ímé prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök én hozzátok: és azok közül némelyeket megöltök, és megfeszítetek, másokat azok közül a ti zsinagógáitokban megostoroztok és városról- városra üldöztök.
Щоб спала на вас уся праведна кров, що пролита була на землі, від крови Авеля праведного, аж до крови Захарія, Варахіїного сина, що ви замордували його між храмом і жертівником!
Hogy reátok szálljon minden igaz vér, a mely kiömlött a földön, az igaz Ábelnek vérétől Zakariásnak, a Barakiás fiának véréig, a kit a templom és az oltár között megöltetek.
Поправді кажу вам: Оце все спаде на рід цей!
Bizony mondom néktek, mindezek reá következnek erre a nemzetségre.
Єрусалиме, Єрусалиме, що вбиваєш пророків та каменуєш посланих до тебе! Скільки разів Я хотів зібрати діти твої, як та квочка збирає під крила курчаток своїх, та ви не захотіли!
Jeruzsálem, Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, a kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá; és te nem akartad.
Ось ваш дім залишається порожній для вас!
Ímé, pusztán hagyatik néktek a ti házatok.
Говорю бо Я вам: Відтепер ви Мене не побачите, аж поки не скажете: Благословенний, Хто йде у Господнє Ім'я!
Mert mondom néktek: Mostantól fogva nem láttok engem mindaddig, mígnem ezt mondjátok: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében!