Job 19

Nang magkagayo'y sumagot si Job, at nagsabi,

Felele pedig Jób, és monda:

Hanggang kailan pahihirapan ninyo ang aking kaluluwa, at babagabagin ako ng mga salita?

Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?

Ng makasangpung ito ay pinulaan ninyo ako: kayo'y hindi nangapapahiya na nangagpapahirap sa akin.

Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?

At kahima't ako'y magkamali, ang aking kamalian ay maiwan sa aking sarili.

Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.

Kung tunay na kayo'y magpapakalaki laban sa akin, at ipakikipagtalo laban sa akin ang kakutyaan ko:

Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?

Talastasin ninyo ngayon na inilugmok ako ng Dios, at inikid ako ng kaniyang silo.

Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.

Narito, ako'y humihiyaw dahil sa kamalian, nguni't hindi ako dinidinig; ako'y humihiyaw ng tulong, nguni't walang kahatulan.

Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.

Kaniyang pinadiran ang aking daan upang huwag akong makaraan, at naglagay ng kadiliman sa aking mga landas.

Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.

Hinubaran niya ako ng aking kaluwalhatian, at inalis ang putong sa aking ulo.

Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.

Kaniyang inilugmok ako sa bawa't dako, at ako'y nananaw: at ang aking pagasa ay binunot niyang parang punong kahoy.

Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.

Kaniya rin namang pinapagalab ang kaniyang pagiinit laban sa akin, at ibinilang niya ako sa kaniya na gaya ng isa sa kaniyang mga kaaway,

Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.

Ang kaniyang mga hukbo ay dumarating na magkakasama, at ipinagpatuloy ang kanilang lakad laban sa akin, at kinubkob ang palibot ng aking tolda.

Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.

Inilayo niya ang aking mga kapatid sa akin, at ang aking mga kakilala ay pawang nangiba sa akin.

Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.

Ang aking mga kamaganak ay nangagsilayo, at nilimot ako ng aking mga kasamasamang kaibigan.

Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.

Silang nagsisitahan sa aking bahay, at ang aking mga lingkod na babae, ay ibinibilang akong manunuluyan; ako'y naging kaiba sa kanilang paningin.

Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.

Aking tinatawag ang aking lingkod, at hindi ako sinasagot, bagaman sinasamo ko siya ng aking bibig.

Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.

Ang aking hininga ay iba sa aking asawa, at ang aking pamanhik sa mga anak ng tunay kong ina.

Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.

Pati ng mga bata ay humahamak sa akin; kung ako'y bumangon, sila'y nangagsasalita ng laban sa akin:

Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.

Lahat ng aking mahal na kaibigan ay nangayayamot sa akin: at ang aking minamahal ay nagsipihit ng laban sa akin,

Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.

Ang aking buto ay dumidikit sa aking balat at sa aking laman, at ako'y nakatanan ng sukat sa balat ng aking mga ngipin.

Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.

Mahabag kayo sa akin, mahabag kayo sa akin, Oh kayong mga kaibigan ko; sapagka't kinilos ako ng kamay ng Dios,

Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!

Bakit ninyo ako inuusig na gaya ng Dios. At hindi pa kayo nasisiyahan sa akin laman?

Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?

Oh mangasulat nawa ngayon ang aking mga salita! Oh mangalagda nawa sa isang aklat!

Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!

Ng isa nawang panulat na bakal at tingga, na mangaukit nawa sa bato magpakailan man!

Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!

Nguni't talastas ko na manunubos sa akin ay buhay, at siya'y tatayo sa lupa sa kahulihulihan:

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

At pagkatapos na magibang ganito ang aking balat, gayon ma'y makikita ko ang Dios sa aking laman:

És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

Siyang makikita ko ng sarili, at mamamasdan ng aking mga mata, at hindi ng iba. Ang aking puso ay natutunaw sa loob ko.

A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;

Kung inyong sabihin: paanong aming pag-uusigin siya? Dangang ang kadahilanan ay nasusumpungan sa akin;

Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! *látva,* hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.

Mangatakot kayo sa tabak: sapagka't ang kapootan ang nagdadala ng mga parusa ng tabak, upang inyong malaman na may kahatulan.

Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!