Job 19

Então Jó respondeu:

Felele pedig Jób, és monda:

Até quando afligireis a minha alma, e me atormentareis com palavras?

Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?

Já dez vezes me haveis humilhado; não vos envergonhais de me maltratardes?

Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?

Embora haja eu, na verdade, errado, comigo fica o meu erro.

Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.

Se deveras vos quereis engrandecer contra mim, e me incriminar pelo meu opróbrio,

Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?

sabei então que Deus é o que transtornou a minha causa, e com a sua rede me cercou.

Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.

Eis que clamo: Violência! Mas não sou ouvido; grito: Socorro! Mas não há justiça.

Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.

Com muros fechou ele o meu caminho, de modo que não posso passar; e pôs trevas nas minhas veredas.

Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.

Da minha honra me despojou, e tirou-me da cabeça a coroa.

Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.

Quebrou-me de todos os lados, e eu me vou; arrancou a minha esperança, como a, uma árvore.

Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.

Acende contra mim a sua ira, e me considera como um de seus adversários.

Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.

Juntas as suas tropas avançam, levantam contra mim o seu caminho, e se acampam ao redor da minha tenda.

Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.

Ele pôs longe de mim os meus irmãos, e os que me conhecem tornaram-se estranhos para mim.

Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.

Os meus parentes se afastam, e os meus conhecidos se esquecem de, mim.

Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.

Os meus domésticos e as minhas servas me têm por estranho; vim a ser um estrangeiro aos seus olhos.

Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.

Chamo ao meu criado, e ele não me responde; tenho que suplicar-lhe com a minha boca.

Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.

O meu hálito é intolerável à minha mulher; sou repugnante aos filhos de minha mãe.

Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.

Até os pequeninos me desprezam; quando me levanto, falam contra mim.

Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.

Todos os meus amigos íntimos me abominam, e até os que eu amava se tornaram contra mim.

Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.

Os meus ossos se apegam à minha pele e à minha carne, e só escapei com a pele dos meus dentes.

Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.

Compadecei-vos de mim, amigos meus; compadecei-vos de mim; pois a mão de Deus me tocou.

Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!

Por que me perseguis assim como Deus, e da minha carne não vos fartais?

Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?

Oxalá que as minhas palavras fossem escritas! Oxalá que fossem gravadas num livro!

Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!

Que, com pena de ferro, e com chumbo, fossem para sempre esculpidas na rocha!

Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!

Pois eu sei que o meu Redentor vive, e que por fim se levantará sobre a terra.

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

Depois, revestido este meu corpo da minha pele, em minha carne verei a Deus.

És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

Vê-lo-ei por mim mesmo, os meus olhos o verão, e não outros; de saudade me desfalece o coração dentro de mim.

A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;

Se disserdes: Como o havemos de perseguir! E que a causa deste mal se acha em mim,

Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! *látva,* hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.

temei vós a espada; porque o furor traz os castigos da espada, para saberdes que há um juízo.

Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!