Proverbs 14

Kvinners visdom bygger sitt hus, men dårskap river det ned med sine hender.

A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

Den som vandrer i opriktighet, frykter Herren; men den som går krokveier, forakter ham.

A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.

I dårens munn er et ris for hans overmot, men de vises leber er deres vern.

A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.

Hvor det ingen okser er, der er krybben tom; men rikelig vinning kommer ved oksens kraft.

Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.

Trofast vidne lyver ikke, men den som taler løgn, er et falskt vidne.

A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

Spotteren søker visdom, men finner den ikke; men for den forstandige er kunnskap lett å vinne.

A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.

Når du går fra en dåre, har du ikke funnet forstand på hans leber.

Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

Den klokes visdom er at han forstår sin vei, men dårers dårskap er at de bedrar sig selv.

Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

Dårer spottes av sitt eget skyldoffer, men blandt de opriktige råder Guds velbehag.

A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

Hjertet kjenner sin egen bitre smerte, og i dets glede blander ingen fremmed sig.

A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.

De ugudeliges hus skal ødelegges, men de opriktiges telt skal blomstre.

Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

Mangen vei tykkes en mann rett, men enden på det er dødens veier.

Van olyan út, *mely* helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.

Endog under latter har hjertet smerte, og enden på gleden er sorg.

Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

Av sin ferd skal den frafalne mettes, og en god mann holder sig borte fra ham.

Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.

Den enfoldige tror hvert ord, men den kloke akter på sine skritt.

Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

Den vise frykter og holder sig fra det onde, men dåren er overmodig og trygg.

A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.

Den bråsinte gjør dårskap, og en svikefull mann blir hatet.

A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.

De enfoldige har fått dårskap i arv, men de kloke krones med kunnskap.

Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

De onde må bøie sig for de gode, og de ugudelige ved den rettferdiges porter.

Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

Endog av sin venn blir den fattige hatet; men de som elsker en rik, er mange.

Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

Den som forakter sin næste, synder; men salig er den som ynkes over arminger.

A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

Skal ikke de fare vill som tenker ut det som ondt er? Men miskunnhet og trofasthet times dem som optenker godt.

Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.

Ethvert møiefullt arbeid gir vinning, men tomt snakk fører bare til tap.

Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.

De vises rikdom er deres krone, men dårenes dårskap er og blir dårskap.

A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága *pedig csak* bolondság.

Et sanndru vidne frelser liv, men den som taler løgn, er full av svik.

Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

Den som frykter Herren, har et sterkt vern, og for hans barn skal Herren være en tilflukt.

Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.

Å frykte Herren er en livsens kilde, så en slipper fra dødens snarer.

Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

Meget folk er kongens ære, men mangel på folk er fyrstens fall.

A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

Den langmodige har stor forstand, men den bråsinte viser stor dårskap.

A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.

Et saktmodig hjerte er legemets liv, men hissighet er råttenhet i benene.

A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

Den som trykker en arming, håner hans skaper, men den som har medynk med den fattige, ærer skaperen.

A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.

Når ulykken rammer den ugudelige, kastes han over ende; men den rettferdige er frimodig i døden.

Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

I den forstandiges hjerte holder visdommen sig stille, men i dårers indre gir den sig til kjenne.

Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban *van,* magát *hamar* megismerheti.

Rettferdighet ophøier et folk, men synden er folkenes vanære.

Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.

En klok tjener vinner kongens yndest, men over en dårlig tjener kommer hans vrede.

A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.