Job 22

Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
Elifaz din Teman a luat cuvîntul şi a zis:
Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
,,Poate un om să aducă vreun folos lui Dumnezeu? Nu; ci înţeleptul nu-şi foloseşte de cît lui.
Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
Dacă eşti fără prihană, are Cel Atotputernic vre un folos? Şi dacă trăieşti fără vină, ce va cîştiga El?
A te *isteni* félelmedért fedd-é téged, és *azért* perel-é veled?
Pentru evlavia ta te pedepseşte El oare, şi intră la judecată cu tine?
Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
Nu -i mare răutatea ta? Şi fărădelegile tale fără număr?
Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
Luai fără pricină zăloage dela fraţii tăi, lăsai fără haine pe cei goi.
Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
Nu dădeai apă omului însetat, nu voiai să dai pîne omului flămînd.
A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
Ţara era a ta, fiindcă erai mai tare, te aşezai în ea, fiindcă erai cu vază.
Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
Dădeai afară pe văduve cu mînile goale, şi braţele orfanilor le frîngeai.
Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
Pentru aceea eşti înconjurat de curse, şi te -a apucat groaza dintr'o dată.
Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
Nu vezi dar acest întunerec, aceste ape multe cari te năpădesc?
Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
Nu este Dumnezeu sus în ceruri? Priveşte vîrful stelelor, ce înalt este!
És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
Şi tu zici: ,Ce ştie Dumnezeu? Poate să judece El prin întunerecul de nori?
Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
Îl înfăşoară norii, nu vede nimic, bolta cerească abea dacă o străbate!`
Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
Ce! vrei s'apuci pe calea străveche, pe care au urmat -o cei nelegiuiţi,
A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
cari au fost luaţi înainte de vreme, şi au ţinut cît ţine un pîrîu care se scurge?
A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
Ei ziceau lui Dumnezeu: ,Pleacă dela noi! Ce ne poate face Cel Atot puternic?`
Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
Şi totuş Dumnezeu le umpluse casele de bunătăţi. -Departe de mine sfatul celor răi! -
Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
Cei fără prihană vor fi martori ai căderii lor şi se vor bucura, cel nevinovat va rîde de ei
Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
şi va zice: ,Iată pe protivnicii noştri nimiciţi! Iată-le bogăţiile arse de foc!`
Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
Împrieteneşte-te dar cu Dumnezeu, şi vei avea pace; te vei bucura astfel iarăş de fericire.
Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
Primeşte învăţătură din gura Lui, şi pune-ţi la inimă cuvintele Lui.
Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, *és* az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
Vei fi aşezat iarăş la locul tău, dacă te vei întoarce la Cel Atot puternic, dacă depărtezi fărădelegea din cortul tău.
Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
Aruncă dar aurul în ţărînă, aruncă aurul din Ofir în prundul pîraielor!
És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
Şi atunci Cel Atot puternic va fi aurul tău, argintul tău, bogăţia ta.
Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
Atunci Cel Atot puternic va fi desfătarea ta, şi îţi vei ridica faţa spre Dumnezeu.
Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
Îl vei ruga, şi te va asculta, şi îţi vei putea împlini juruinţele.
Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
Pe ce vei pune mîna îţi va izbuti, pe cărările tale va străluci lumina.
Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
Vină smerirea, tu te vei ruga pentru ridicarea ta: Dumnezeu ajută pe cel cu ochii plecaţi.
Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
El va izbăvi chiar şi pe cel vinovat, care îşi va datora scăparea curăţiei mînilor tale.``