Job 5

Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?

Chiama pure! C’è forse chi ti risponda? E a qual dei santi vorrai tu rivolgerti?

Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.

No, il cruccio non uccide che l’insensato e l’irritazione non fa morir che lo stolto.

Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.

Io ho veduto l’insensato prender radice, ma ben tosto ho dovuto maledirne la dimora.

Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.

I suoi figli van privi di soccorso, sono oppressi alla porta, e non c’è chi li difenda.

A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.

L’affamato gli divora la raccolta, gliela rapisce perfino di tra le spine; e l’assetato gli trangugia i beni.

Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!

Ché la sventura non spunta dalla terra né il dolore germina dal suolo;

Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.

ma l’uomo nasce per soffrire, come la favilla per volare in alto.

Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.

Io però vorrei cercar di Dio, e a Dio vorrei esporre la mia causa:

A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.

a lui, che fa cose grandi, imperscrutabili, maraviglie senza numero;

A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.

che spande la pioggia sopra la terra e manda le acque sui campi;

Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.

che innalza quelli ch’erano abbassati e pone in salvo gli afflitti in luogo elevato;

A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.

che sventa i disegni degli astuti sicché le loro mani non giungono ad eseguirli;

A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.

che prende gli abili nella loro astuzia, sì che il consiglio degli scaltri va in rovina.

Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.

Di giorno essi incorron nelle tenebre, in pien mezzodì brancolan come di notte;

A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;

ma Iddio salva il meschino dalla spada della lor bocca, e il povero di man del potente.

Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.

E così pel misero v’è speranza, mentre l’iniquità ha la bocca chiusa.

Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!

Beato l’uomo che Dio castiga! E tu non isdegnar la correzione dell’Onnipotente;

Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.

giacché egli fa la piaga, poi la fascia; egli ferisce, ma le sue mani guariscono.

Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.

In sei distrette egli sarà il tuo liberatore e in sette il male non ti toccherà.

Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.

In tempo di carestia ti scamperà dalla morte, in tempo di guerra dai colpi della spada.

A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.

Sarai sottratto al flagello della lingua, non temerai quando verrà il disastro.

A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.

In mezzo al disastro e alla fame riderai, non paventerai le belve della terra;

Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.

perché avrai per alleate le pietre del suolo, e gli animali de’ campi saran teco in pace.

Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.

Saprai sicura la tua tenda; e, visitando i tuoi pascoli, vedrai che non ti manca nulla.

Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.

Saprai che la tua progenie moltiplica, che i tuoi rampolli crescono come l’erba de’ campi.

Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.

Scenderai maturo nella tomba, come la bica di mannelle che si ripone a suo tempo.

Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.

Ecco quel che abbiam trovato, riflettendo. Così è. Tu ascolta, e fanne tuo pro".