Job 30

Men koulye a, moun ki pi jenn pase m' yo ap pase m' nan rizib. Papa yo se moun mwen pa t' pran pou anyen, moun mwen pa ta menm mete ak chen m' pou gade mouton.

Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.

Epitou, yo te twò fèb pou fè anyen pou mwen. Se te yon bann gason san kouraj.

Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!

Mizè ak grangou te fini ak yo. Lannwit se grenn bwa yo te konn al souse nan savann kote moun pa rete.

Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.

Yo pran fèy raje pou yo manje. Ata rasin bayawonn pase.

A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.

Kote yo pase moun mete yo deyò, yo rele bare dèyè yo tankou vòlè.

Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.

Yo te blije al rete nan twou wòch, nan twou tè sou bò ravin yo.

Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.

Y'ap rele tankou bèt mawon nan raje a. Yo fè pil sou pil nan savann lan.

A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.

Se te yon bann sanzave ki pa t' menm gen non. Yo te mete yo deyò nan peyi a.

Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.

Koulye a, y'ap fè chante sou mwen. Y'ap bay istwa sou do m'.

És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!

Yo pè pwoche bò kote m' pou m' pa sal yo. Yo menm krache nan figi m'.

Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.

Paske Bondye kraze kouraj mwen, li lage m' atè, kifè, mapou tonbe, kabrit manje fèy li.

Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.

Bann moun sa yo leve dèyè m', y'ap fè m' kouri. Yo lage dèyè m' pou yo pran m'.

Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.

Yo sènen m' toupatou pou yo ka fini avè m'. Pa gen pesonn pou di yo pa fè sa.

Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.

Yo pase nan fant barikad, yo tonbe sou mwen. Yo pilonnen m' anba pye yo.

Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek *ide.*

Yon sèl latranblad pran mwen. Tankou yon kout van li kraze kouraj mwen. Tankou yon nwaj k'ap pase, tout byen m' yo disparèt.

Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.

Koulye a, mwen prèt pou m' mouri. Lafliksyon ap fini avè m'.

Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.

Lannwit, tout zo nan kò m' ap fè m' mal. Doulè ap manje m' anndan san rete.

Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.

Bondye ponyen m' nan kòlèt, l'ap chifonnen tout rad sou mwen.

A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.

Li voye m' jete nan labou. Mwen pa pi bon pase pousyè tè ak sann dife.

A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.

Mwen rele nan pye ou, Bondye! Ou pa reponn mwen. Mwen kanpe devan ou, ou pa okipe m' menm.

Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és *csak* nézel reám!

Ou pa menm moun lan ankò. W'ap malmennen m'. Ou soti pou pèsekite m' ak tout fòs ou.

Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.

Ou fè van pote m' ale. M'ap vole tankou pay. Ou voye yon van tanpèt boulvèse m'.

Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.

Wi, mwen konnen byen pwòp w'ap mennen m' pou m' al mouri, pou m' al sibi sò k'ap tann tout moun lan.

Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;

Poukisa w'ap atake yon moun ki tou fin mouri, yon moun ki pa ka fè anyen ankò pase mande padon?

De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?

Eske mwen pa t' nan lapenn ansanm ak moun ki te nan mizè? Eske kè m' pa t' fè m' mal pou moun ki pa t' gen anyen menm yo?

Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?

Mwen t'ap tann kontantman, se malè ki vini. Mwen t'ap tann limyè, se fènwa ki kouvri m'.

Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.

Tout zantray mwen ap bouyi san rete. Chak jou m'ap soufri pi rèd.

Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.

M'ap mache kagou, san pesonn pou konsole m'. Mwen kanpe nan mitan tout moun, m'ap mande sekou.

Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben *és* kiáltozom.

Vwa mwen tankou vwa koukou. Mwen rele tankou frize.

Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.

Po m' vin tou nwa, l'ap dekale. Lafyèb ap manje m' nan zo.

Bőröm feketül*ten hámlik le* rólam, és csontom elég a hőség miatt.

Lontan se mizik gita ak fif ase ki te nan zòrèy mwen. Men, koulye a, se plenn, se kriye ase m'ap tande.

Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.