Job 29

Jòb tanmen pale ankò, li di:

Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda:

-Ki moun ki va fè m' viv tan lontan an, lè Bondye t'ap voye je sou mwen an?

Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten őrzött engem!

Lè sa a, Bondye te toujou la avèk mwen. Limyè li te klere anwo tèt mwen, li t'ap moutre m' kote pou m' mete pye m' nan fènwa a.

Mikor az ő szövétneke fénylett fejem fölött, *s* világánál jártam a setétet;

Nan tan sa a, tout zafè m' t'ap mache byen. Bondye te zanmi m'. Li t'ap pwoteje kay mwen.

A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!

Bondye ki gen tout pouvwa a te toujou la avèk mwen. Mwen t'ap viv nan mitan tout pitit gason m' yo.

Mikor még a Mindenható velem volt, *és* körültem voltak gyermekeim;

Bèf ak kabrit mwen yo te konn bay anpil lèt. Pye oliv mwen yo te donnen menm nan tè wòch.

Mikor lábaimat *édes* tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;

Lè mwen parèt pòtay lavil la, lè mwen pran plas mwen nan mitan chèf fanmi yo,

Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:

wè yo wè m', jenn gason yo mete kò yo sou kote, granmoun yo leve kanpe pa respè pou mwen.

Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek *és *állottak.

Notab yo sispann pale, yo fèmen bouch yo.

A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették.

Ata chèf yo pa ka pale ankò! Lang yo vin lou nan bouch yo.

A főemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt.

Tout moun ki te wè m' t'ap mache fè lwanj mwen, tout moun ki te tande m' te kontan avè m'.

Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felőlem.

Mwen lonje men bay pòv malere ki nan ka ansanm ak timoun san papa ki san sekou.

Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége.

Moun ki te nan pi gwo mizè t'ap fè lwanj mwen. Mwen te fè kè vèv yo kontan.

A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém.

Mwen te toujou fè sa ki dwat. Mwen pa t' janm nan patipri.

Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem.

Se mwen ki te wè pou avèg yo. Se mwen ki te mache pou kokobe yo.

A vaknak én szeme valék, és a sántának lába.

Mwen te yon papa pou pòv malere yo. Mwen te kanpe pou defann kòz etranje yo.

A szűkölködőknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém.

Mwen te kraze pouvwa malveyan yo. Mwen sove moun ki te anba men yo.

Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.

Mwen t'ap di nan kè m': M'a viv kont viv mwen. M'a mouri sou kabann mwen ak kè poze.

Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim.

Mwen te tankou yon pyebwa plante bò larivyè. Sou tout branch li yo se lawouze.

Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.

Moun pa ta janm sispann fè lwanj mwen. Mwen t'ap toujou gen tout fòs mwen sou mwen.

Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben.

Lè m'ap pale, tout moun fèmen bouch yo. Yo louvri zòrèy yo, y'ap tann konsa konsèy m'ap bay.

Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra.

Pawòl mwen tonbe nan kè yo tankou grenn lapli. Lè m' fin pale, pesonn pa gen anyen pou di ankò.

Az én szavaim után nem szóltak többet, *s harmatként* hullt rájok beszédem.

Yo t'ap tann mwen pale tankou tè sèk k'ap tann lapli. Yo rete bouch louvri pou ranmase sa m'ap di.

Mint az esőre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra.

Lè yo dekouraje, mwen fè yon ti ri ak yo. Sa te kont pou remoute kouraj yo.

Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.

Mwen te kanpe alatèt yo. Mwen mennen yo tankou yon wa k'ap mennen sòlda li yo. Mwen di yo sa pou yo fè. Mwen te ba yo kouraj lè yo nan lafliksyon.

*Örömest* választottam útjokat, mint főember ültem *ott;* úgy laktam *ott,* mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal.