Job 19

Jòb pran lapawòl, li di konsa:
Felele pedig Jób, és monda:
-Manyè sispann vire lòlòj mwen non! Manyè sispann kraze kouraj mwen ak tout pawòl sa yo?
Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
Tout tan n'ap plede joure m', n'ap trennen m' nan labou. Nou pa wont jan n'ap malmennen m' la a?
Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
Menm si mwen ta fè sa m' pa t' dwe fè, ki jan pou sa ta ka fè nou mal?
Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
Nou konprann nou pi bon pase m'. Nou di se paske mwen antò kifè m'ap pase tray sa a.
Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
Nou pa wè se Bondye k'ap manyen avè m'. Se li menm ki pran m' nan pèlen.
Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
Si m' rele anmwe ansasen, pesonn p'ap reponn. Si m' mande jistis, pesonn p'ap kanpe pou defann mwen.
Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
Bondye bare tout chemen devan mwen. M' pa ka pase. Li fè m' wè tou nwa devan mwen.
Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
Li fè yo ban m' move non. Li fè m' pèdi tout byen m'.
Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
Li minen m' tout jan. M'ap deperi. Li wete tout espwa m'. Mwen tankou yon pyebwa yo derasinen.
Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
Bondye ankòlè nèt sou mwen. Li konsidere m' tankou yon lènmi.
Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
Li voye yon bann malè sou mwen yon grenn kou, tankou yon lame k'ap atake m'. Yo rive sou mwen san m' pa wè sa. Yo sènen m' anndan lakay mwen.
Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
Bondye fè frè m' yo renka kò yo sou mwen. Zanmi m' yo kouri pou mwen.
Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
Tout fanmi mwen yo, tout bon zanmi m' yo disparèt. Moun mwen te konn resevwa lakay mwen bliye m'.
Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
Ata sèvant lakay mwen pa rekonèt mwen. Pou yo, yo pa janm konnen m'.
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
Si mwen rele yon domestik, li pa reponn mwen. Mwen te mèt lapriyè nan pye l', li pa okipe m'.
Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
Madanm mwen pa ka pran sant mwen. Ata pwòp pitit mwen yo pè pwoche bò kote m'.
Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
Tout timoun ap pase m' nan betiz. Si m' fè yon ti kanpe, yo pase m' nan tenten.
Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
Pi bon zanmi m' yo ap gade m' ak degoutans. Sa m' pi renmen yo ap pale sou do m'.
Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
Mwen tounen zo ak po. Sa ki rete pou m' mouri a pa anyen.
Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
Nou se zanmi m'. Pitye pou mwen! Pitye! Se Bondye menm ki leve men sou mwen.
Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
Poukisa pou nou leve dèyè m' tou menm jan ak Bondye? Koulye a, nou pa pèsekite m' kont nou?
Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
Si sèlman te gen yon moun pou kouche pawòl mwen yo, pou ekri yo sou papye,
Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
pou grave yo ak sizo sou wòch plat, pou yo toujou rete make!
Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
Mwen menm, mwen konnen moun ki gen pou vin pran defans mwen an byen vivan. Se li menm an dènye k'ap kanpe sou latè pou pale pou mwen.
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
Apre m' fin mouri, l'ap mete m' kanpe bò kote l'. M'a wè Bondye ak pwòp je m'.
És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
Se mwen menm menm k'ap wè l'. Se p'ap yon lòt moun! Kè m' ap fann,
A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
paske n'ap mande ki jan pou n' fè m' pase mizè ankò? Ki rezon n'ap jwenn nan mwen pou nou atake m'?
Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! *látva,* hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
Men, atansyon pou se pa sou nou nepe a tonbe, lè Bondye va soti pou pini moun ki antò yo. Lè sa a, n'a konnen gen yon moun k'ap jije tout bon.
Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!