Psalms 38

canticum David in commemoratione Domine ne in ira tua arguas me neque in furore tuo corripias me

Dávid zsoltára emlékeztetőül.

quia sagittae tuae infixae sunt mihi et tetigit me manus tua

Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!

non est sanitas in carne mea a facie indignationis tuae non est pax ossibus meis a facie peccati mei

Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.

quia iniquitates meae transierunt caput meum quasi onus grave adgravatae sunt super me

Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.

conputruerunt et tabuerunt cicatrices meae a facie insipientiae meae

Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.

adflictus sum et incurvatus nimis tota die maerens ambulabam

Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.

quia lumbi mei repleti sunt ignominia et non est sanitas in carne mea

Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.

evigilavi et adflictus sum nimis rugiebam a gemitu cordis mei

Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.

Domine in conspectu tuo omne desiderium meum et gemitus meus a te non est absconditus

Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.

cor meum fluctuabat dereliquit me fortitudo mea et lux oculorum meorum etiam ipsa non est mecum

Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!

cari mei et amici mei quasi contra lepram meam steterunt et vicini mei longe steterunt

Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa - az sincs már velem.

et inruebant quaerentes animam meam et investigantes mala mihi loquebantur insidias et dolos tota die meditabantur

Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.

ego autem quasi surdus non audiebam et quasi mutus non aperiebam os meum

De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.

et eram quasi homo non audiens nec habens in ore suo redargutiones

De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.

te enim Domine expectabam tu exaudies Domine Deus meus

És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.

quia dixi ne forte insultent mihi et cum vacillaverint pedes mei super me magnificentur

Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!

quia ego ad plagas paratus et dolor meus contra me est semper

Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!

quia iniquitatem meam adnuntio sollicitus ero pro peccato meo

És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.

inimici autem mei viventes confortati sunt et multiplicati sunt odientes me mendaciter

Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.

et qui reddunt malum pro bono adversabantur mihi quia sequebar bonum

De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,

ne derelinquas me Domine Deus meus ne elongeris a me

És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.

festina in auxilium meum Domine salutis meae

Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem! * (Psalms 38:23) Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm! *