Job 28

habet argentum venarum suarum principia et auro locus est in quo conflatur

Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.

ferrum de terra tollitur et lapis solutus calore in aes vertitur

A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.

tempus posuit tenebris et universorum finem ipse considerat lapidem quoque caliginis et umbram mortis

Határt vet *az ember* a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.

dividit torrens a populo peregrinante eos quos oblitus est pes egentis hominum et invios

Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.

terra de qua oriebatur panis in loco suo igne subversa est

Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;

locus sapphyri lapides eius et glebae illius aurum

Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.

semitam ignoravit avis nec intuitus est oculus vulturis

Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.

non calcaverunt eam filii institorum nec pertransivit per eam leaena

Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.

ad silicem extendit manum suam subvertit a radicibus montes

Ráveti kezét *az ember* a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.

in petris rivos excidit et omne pretiosum vidit oculus eius

A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.

profunda quoque fluviorum scrutatus est et abscondita produxit in lucem

Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.

sapientia vero ubi invenitur et quis est locus intellegentiae

De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?

nescit homo pretium eius nec invenitur in terra suaviter viventium

Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.

abyssus dicit non est in me et mare loquitur non est mecum

A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

non dabitur aurum obrizum pro ea nec adpendetur argentum in commutatione eius

Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.

non conferetur tinctis Indiae coloribus nec lapidi sardonico pretiosissimo vel sapphyro

Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.

non adaequabitur ei aurum vel vitrum nec commutabuntur pro ea vasa auri

Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.

excelsa et eminentia non memorabuntur conparatione eius trahitur autem sapientia de occultis

Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.

non adaequabitur ei topazium de Aethiopia nec tincturae mundissimae conponetur

Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.

unde ergo sapientia veniet et quis est locus intellegentiae

A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?

abscondita est ab oculis omnium viventium volucres quoque caeli latet

Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.

perditio et mors dixerunt auribus nostris audivimus famam eius

A pokol és halál azt mondják: *Csak* hírét hallottuk füleinkkel!

Deus intellegit viam eius et ipse novit locum illius

Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.

ipse enim fines mundi intuetur et omnia quae sub caelo sunt respicit

Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.

qui fecit ventis pondus et aquas adpendit mensura

Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;

quando ponebat pluviis legem et viam procellis sonantibus

Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:

tunc vidit illam et enarravit et praeparavit et investigavit

Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.

et dixit homini ecce timor Domini ipsa est sapientia et recedere a malo intellegentia

Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.