Proverbs 1

Ang mga kawikaan ni Salomon na anak ni David na hari sa Israel:

Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,

Upang umalam ng karunungan at turo; upang bulayin ang mga salita ng pagkaunawa;

Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;

Upang tumanggap ng turo sa pantas na paguugali, sa katuwiran, at kahatulan, at karampatan;

Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;

Upang magbigay ng katalinuhan sa musmos. Kaalaman at pagbubulay sa kabataan:

Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.

Upang marinig ng pantas, at lumago sa ikatututo: at upang tamuhin ng taong may unawa ang magagaling na payo:

Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.

Upang umunawa ng kawikaan at ng kahulugan; ng mga salita ng pantas, at ng kanilang malalabong sabi.

Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.

Ang takot sa Panginoon ay pasimula ng kaalaman: nguni't ang mangmang ay humahamak sa karunungan at turo.

Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.

Anak ko, dinggin mo ang turo ng iyong ama, at huwag mong pabayaan ang kautusan ng iyong ina:

Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.

Sapagka't sila'y magiging tali ng biyaya sa iyong ulo, at mga kuwintas sa ligid ng iyong leeg.

Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.

Anak ko, kung ikaw ay hikayatin ng mga makasalanan, huwag mong tulutan.

Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.

Kung kanilang sabihin, sumama ka sa amin, tayo'y magsibakay sa pagbububo ng dugo, tayo'y mangagkubli ng silo na walang anomang kadahilanan sa walang sala;

Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;

Sila'y lamunin nating buhay na gaya ng Sheol. At buo, na gaya ng nagsibaba sa lungaw;

Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;

Tayo'y makakasumpong ng lahat na mahalagang pag-aari, ating pupunuin ang ating mga bahay ng samsam;

Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;

Ikaw ay makikipagsapalaran sa gitna namin; magkakaroon tayong lahat ng isang supot:

Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:

Anak ko, huwag kang lumakad sa daan na kasama nila; pigilin mo ang iyong paa sa kanilang landas:

Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;

Sapagka't ang kanilang mga paa ay nagsisitakbo sa kasamaan, at sila'y nangagmamadali sa pagbububo ng dugo.

Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.

Sapagka't walang kabuluhang naladlad ang silo, sa paningin ng alin mang ibon:

Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:

At binabakayan ng mga ito ang kanilang sariling dugo, kanilang ipinagkukubli ng silo ang kanilang sariling mga buhay.

Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;

Ganyan ang mga lakad ng bawa't sakim sa pakinabang; na nagaalis ng buhay ng mga may-ari niyaon.

Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.

Karunungan ay humihiyaw na malakas sa lansangan; kaniyang inilalakas ang kaniyang tinig sa mga luwal na dako;

A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.

Siya'y humihiyaw sa mga pangulong dako na pinaglilipunan; sa pasukan ng mga pintuang-bayan, sa bayan, kaniyang binibigkas ang kaniyang mga salita:

Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.

Hanggang kailan kayong mga musmos, magsisiibig sa inyong kamusmusan? At ang mga nanunuya ay maliligaya sa panunuya, at ang mga mangmang ay mangagtatanim sa kaalaman?

Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!

Magsibalik kayo sa aking saway: narito, aking ibubuhos ang aking espiritu sa inyo.

Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.

Sapagka't ako'y tumawag, at kayo'y tumanggi: aking iniunat ang aking kamay, at walang makinig;

Mivelhogy hívtalak *titeket,* és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;

Kundi inyong iniuwi sa wala ang buo kong payo, at hindi ninyo inibig ang aking saway:

És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:

Ako naman ay tatawa sa kaarawan ng inyong kasakunaan: ako'y manunuya pagka ang inyong takot ay dumarating;

Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.

Pagka ang iyong takot ay dumarating na parang bagyo. At ang inyong kasakunaan ay dumarating na parang ipoipo; pagka ang hirap at hapis ay dumating sa inyo.

Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.

Kung magkagayo'y tatawag sila sa akin, nguni't hindi ako sasagot; hahanapin nila akong masikap, nguni't hindi nila ako masusumpungan:

Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.

Sapagka't kanilang ipinagtanim ang kaalaman, at hindi pinili ang takot sa Panginoon.

Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.

Ayaw sila ng aking payo; kanilang hinamak ang buo kong pagsaway:

Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.

Kaya't sila'y magsisikain ng bunga ng kanilang sariling lakad, at mabubusog ng kanilang sariling mga kagagawan.

Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.

Sapagka't papatayin sila ng pagtalikod ng musmos, at ang pagkawalang balisa ng mga mangmang ay ang sisira sa kanila.

Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.

Nguni't ang nakikinig sa akin ay tatahang tiwasay. At tatahimik na walang takot sa kasamaan.

A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.