Mark 6

And he went out from thence, and came into his own country; and his disciples follow him.

És kiméne onnét, és méne az ő hazájába, és követék őt az ő tanítványai.

And when the sabbath day was come, he began to teach in the synagogue: and many hearing him were astonished, saying, From whence hath this man these things? and what wisdom is this which is given unto him, that even such mighty works are wrought by his hands?

És a mint eljött vala a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, a kik őt hallák, elálmélkodának vala, mondván: Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az, a mi néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa?

Is not this the carpenter, the son of Mary, the brother of James, and Joses, and of Juda, and Simon? and are not his sisters here with us? And they were offended at him.

Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És megbotránkoznak vala ő benne.

But Jesus said unto them, A prophet is not without honour, but in his own country, and among his own kin, and in his own house.

Jézus pedig monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában.

And he could there do no mighty work, save that he laid his hands upon a few sick folk, and healed them.

Nem is tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg, rájok vetvén kezeit.

And he marvelled because of their unbelief. And he went round about the villages, teaching.

És csodálkozik vala azoknak hitetlenségén. Aztán köröskörül járja vala a falvakat, tanítván.

And he called unto him the twelve, and began to send them forth by two and two; and gave them power over unclean spirits;

Majd magához szólítá a tizenkettőt, és kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan lelkeken.

And commanded them that they should take nothing for their journey, save a staff only; no scrip, no bread, no money in their purse:

És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;

But be shod with sandals; and not put on two coats.

Hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek.

And he said unto them, In what place soever ye enter into an house, there abide till ye depart from that place.

És monda nékik: A hol valamely házba bementek, ott maradjatok mindaddig, a míg tovább mentek onnét.

And whosoever shall not receive you, nor hear you, when ye depart thence, shake off the dust under your feet for a testimony against them. Verily I say unto you, It shall be more tolerable for Sodom and Gomorrha in the day of judgment, than for that city.

A kik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.

And they went out, and preached that men should repent.

Kimenvén azért, prédikálják vala, hogy térjenek meg.

And they cast out many devils, and anointed with oil many that were sick, and healed them.

És sok ördögöt űznek vala ki, és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala.

And king Herod heard of him; (for his name was spread abroad:) and he said, That John the Baptist was risen from the dead, and therefore mighty works do shew forth themselves in him.

És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lőn az ő neve) és monda: Keresztelő János támadt fel a halálból és azért működnek benne ez erők.

Others said, That it is Elias. And others said, That it is a prophet, or as one of the prophets.

Némelyek azt mondják vala, hogy Illés ő; mások meg azt mondják vala, hogy Próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.

But when Herod heard thereof, he said, It is John, whom I beheaded: he is risen from the dead.

Heródes pedig ezeket hallván, monda: A kinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt fel a halálból.

For Herod himself had sent forth and laid hold upon John, and bound him in prison for Herodias' sake, his brother Philip's wife: for he had married her.

Mert maga Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül.

For John had said unto Herod, It is not lawful for thee to have thy brother's wife.

Mert János azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével élned.

Therefore Herodias had a quarrel against him, and would have killed him; but she could not:

Heródiás pedig ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem teheté.

For Herod feared John, knowing that he was a just man and an holy, and observed him; and when he heard him, he did many things, and heard him gladly.

Mert Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt, és oltalmazá őt; és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala őt.

And when a convenient day was come, that Herod on his birthday made a supper to his lords, high captains, and chief estates of Galilee;

De egy alkalmatos nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát ad vala,

And when the daughter of the said Herodias came in, and danced, and pleased Herod and them that sat with him, the king said unto the damsel, Ask of me whatsoever thou wilt, and I will give it thee.

És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a mit akarsz, és megadom néked.

And he sware unto her, Whatsoever thou shalt ask of me, I will give it thee, unto the half of my kingdom.

És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom felét is.

And she went forth, and said unto her mother, What shall I ask? And she said, The head of John the Baptist.

Az pedig kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét.

And she came in straightway with haste unto the king, and asked, saying, I will that thou give me by and by in a charger the head of John the Baptist.

És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.

And the king was exceeding sorry; yet for his oath's sake, and for their sakes which sat with him, he would not reject her.

A király pedig noha igen megszomorodék, eskűje és a vendégek miatt nem akará őt elutasítani.

And immediately the king sent an executioner, and commanded his head to be brought: and he went and beheaded him in the prison,

És azonnal hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét.

And brought his head in a charger, and gave it to the damsel: and the damsel gave it to her mother.

Ez pedig elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt.

And when his disciples heard of it, they came and took up his corpse, and laid it in a tomb.

A tanítványai pedig, a mikor ezt meghallották vala, eljövének, és elvivék a testét, és sírba tevék.

And the apostles gathered themselves together unto Jesus, and told him all things, both what they had done, and what they had taught.

És az apostolok összegyűlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala.

And he said unto them, Come ye yourselves apart into a desert place, and rest a while: for there were many coming and going, and they had no leisure so much as to eat.

Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök.

And they departed into a desert place by ship privately.

És elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok.

And the people saw them departing, and many knew him, and ran afoot thither out of all cities, and outwent them, and came together unto him.

A sokaság pedig meglátá őket, a mint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden városból egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének.

And Jesus, when he came out, saw much people, and was moved with compassion toward them, because they were as sheep not having a shepherd: and he began to teach them many things.

És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani.

And when the day was now far spent, his disciples came unto him, and said, This is a desert place, and now the time is far passed:

Mikor pedig immár nagy idő vala, hozzámenvén az ő tanítványai mondának: Puszta ez a hely, és immár nagy idő van:

Send them away, that they may go into the country round about, and into the villages, and buy themselves bread: for they have nothing to eat.

Bocsásd el őket, hogy elmenvén a körülfekvő majorokba és falvakba, vegyenek magoknak kenyeret; mert nincs mit enniök.

He answered and said unto them, Give ye them to eat. And they say unto him, Shall we go and buy two hundred pennyworth of bread, and give them to eat?

Ő pedig felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén, vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?

He saith unto them, How many loaves have ye? go and see. And when they knew, they say, Five, and two fishes.

Ő pedig monda nékik: Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg. És megtudván, mondának: Öt, és két halunk.

And he commanded them to make all sit down by companies upon the green grass.

És parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.

And they sat down in ranks, by hundreds, and by fifties.

Letelepedének azért szakaszonként, százával és ötvenével.

And when he had taken the five loaves and the two fishes, he looked up to heaven, and blessed, and brake the loaves, and gave them to his disciples to set before them; and the two fishes divided he among them all.

Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztá mindnyájok között.

And they did all eat, and were filled.

Evének azért mindnyájan, és megelégedének;

And they took up twelve baskets full of the fragments, and of the fishes.

És maradékot is szedének fel tizenkét tele kosárral, és a halakból is.

And they that did eat of the loaves were about five thousand men.

A kik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.

And straightway he constrained his disciples to get into the ship, and to go to the other side before unto Bethsaida, while he sent away the people.

És azonnal kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó partra Bethsaida felé, a míg ő a sokaságot elbocsátja.

And when he had sent them away, he departed into a mountain to pray.

Minekutána pedig elbocsátotta őket, fölméne a hegyre imádkozni.

And when even was come, the ship was in the midst of the sea, and he alone on the land.

És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon.

And he saw them toiling in rowing; for the wind was contrary unto them: and about the fourth watch of the night he cometh unto them, walking upon the sea, and would have passed by them.

És látá őket, a mint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük.

But when they saw him walking upon the sea, they supposed it had been a spirit, and cried out:

Azok pedig látván őt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának;

For they all saw him, and were troubled. And immediately he talked with them, and saith unto them, Be of good cheer: it is I; be not afraid.

Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.

And he went up unto them into the ship; and the wind ceased: and they were sore amazed in themselves beyond measure, and wondered.

Ekkor beméne hozzájuk a hajóba, és elállt a szél; ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala.

For they considered not the miracle of the loaves: for their heart was hardened.

Mert nem okultak a kenyereken, mivelhogy a szívök meg vala keményedve.

And when they had passed over, they came into the land of Gennesaret, and drew to the shore.

És átkelve, eljutának a Genezáret földére, és kikötének.

And when they were come out of the ship, straightway they knew him,

De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerék őt,

And ran through that whole region round about, and began to carry about in beds those that were sick, where they heard he was.

És azt az egész környéket befutván, kezdék a betegeket a nyoszolyákon ide-oda hordozni, a merre hallják vala, hogy ő ott van.

And whithersoever he entered, into villages, or cities, or country, they laid the sick in the streets, and besought him that they might touch if it were but the border of his garment: and as many as touched him were made whole.

És a hová bemegy vala a falvakba vagy városokba vagy majorokba, a betegeket letevék a piaczokon, és kérik vala őt, hogy legalább a ruhája szegélyét illethessék. És valahányan csak illeték, meggyógyulának.