Proverbs 1

Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,

Ang mga kawikaan ni Salomon na anak ni David na hari sa Israel:

Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;

Upang umalam ng karunungan at turo; upang bulayin ang mga salita ng pagkaunawa;

Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;

Upang tumanggap ng turo sa pantas na paguugali, sa katuwiran, at kahatulan, at karampatan;

Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.

Upang magbigay ng katalinuhan sa musmos. Kaalaman at pagbubulay sa kabataan:

Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.

Upang marinig ng pantas, at lumago sa ikatututo: at upang tamuhin ng taong may unawa ang magagaling na payo:

Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.

Upang umunawa ng kawikaan at ng kahulugan; ng mga salita ng pantas, at ng kanilang malalabong sabi.

Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.

Ang takot sa Panginoon ay pasimula ng kaalaman: nguni't ang mangmang ay humahamak sa karunungan at turo.

Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.

Anak ko, dinggin mo ang turo ng iyong ama, at huwag mong pabayaan ang kautusan ng iyong ina:

Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.

Sapagka't sila'y magiging tali ng biyaya sa iyong ulo, at mga kuwintas sa ligid ng iyong leeg.

Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.

Anak ko, kung ikaw ay hikayatin ng mga makasalanan, huwag mong tulutan.

Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;

Kung kanilang sabihin, sumama ka sa amin, tayo'y magsibakay sa pagbububo ng dugo, tayo'y mangagkubli ng silo na walang anomang kadahilanan sa walang sala;

Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;

Sila'y lamunin nating buhay na gaya ng Sheol. At buo, na gaya ng nagsibaba sa lungaw;

Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;

Tayo'y makakasumpong ng lahat na mahalagang pag-aari, ating pupunuin ang ating mga bahay ng samsam;

Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:

Ikaw ay makikipagsapalaran sa gitna namin; magkakaroon tayong lahat ng isang supot:

Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;

Anak ko, huwag kang lumakad sa daan na kasama nila; pigilin mo ang iyong paa sa kanilang landas:

Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.

Sapagka't ang kanilang mga paa ay nagsisitakbo sa kasamaan, at sila'y nangagmamadali sa pagbububo ng dugo.

Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:

Sapagka't walang kabuluhang naladlad ang silo, sa paningin ng alin mang ibon:

Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;

At binabakayan ng mga ito ang kanilang sariling dugo, kanilang ipinagkukubli ng silo ang kanilang sariling mga buhay.

Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.

Ganyan ang mga lakad ng bawa't sakim sa pakinabang; na nagaalis ng buhay ng mga may-ari niyaon.

A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.

Karunungan ay humihiyaw na malakas sa lansangan; kaniyang inilalakas ang kaniyang tinig sa mga luwal na dako;

Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.

Siya'y humihiyaw sa mga pangulong dako na pinaglilipunan; sa pasukan ng mga pintuang-bayan, sa bayan, kaniyang binibigkas ang kaniyang mga salita:

Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!

Hanggang kailan kayong mga musmos, magsisiibig sa inyong kamusmusan? At ang mga nanunuya ay maliligaya sa panunuya, at ang mga mangmang ay mangagtatanim sa kaalaman?

Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.

Magsibalik kayo sa aking saway: narito, aking ibubuhos ang aking espiritu sa inyo.

Mivelhogy hívtalak *titeket,* és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;

Sapagka't ako'y tumawag, at kayo'y tumanggi: aking iniunat ang aking kamay, at walang makinig;

És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:

Kundi inyong iniuwi sa wala ang buo kong payo, at hindi ninyo inibig ang aking saway:

Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.

Ako naman ay tatawa sa kaarawan ng inyong kasakunaan: ako'y manunuya pagka ang inyong takot ay dumarating;

Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.

Pagka ang iyong takot ay dumarating na parang bagyo. At ang inyong kasakunaan ay dumarating na parang ipoipo; pagka ang hirap at hapis ay dumating sa inyo.

Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.

Kung magkagayo'y tatawag sila sa akin, nguni't hindi ako sasagot; hahanapin nila akong masikap, nguni't hindi nila ako masusumpungan:

Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.

Sapagka't kanilang ipinagtanim ang kaalaman, at hindi pinili ang takot sa Panginoon.

Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.

Ayaw sila ng aking payo; kanilang hinamak ang buo kong pagsaway:

Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.

Kaya't sila'y magsisikain ng bunga ng kanilang sariling lakad, at mabubusog ng kanilang sariling mga kagagawan.

Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.

Sapagka't papatayin sila ng pagtalikod ng musmos, at ang pagkawalang balisa ng mga mangmang ay ang sisira sa kanila.

A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.

Nguni't ang nakikinig sa akin ay tatahang tiwasay. At tatahimik na walang takot sa kasamaan.