Psalms 22

Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.

(Către mai marele cîntăreţilor. Se cîntă ca ,,cerboaica zorilor``. Un psalm al lui David.) Dumnezeule! Dumnezeule! Pentruce m'ai părăsit, şi pentruce Te depărtezi fără să-mi ajuţi şi fără s'asculţi plîngerile mele?

Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.

Strig ziua, Dumnezeule, şi nu-mi răspunzi: strig şi noaptea, şi tot n'am odihnă.

Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.

Totuş Tu eşti Cel Sfînt, şi Tu locuieşti în mijlocul laudelor lui Israel.

Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.

În Tine se încredeau părinţii noştri: se încredeau, şi -i izbăveai.

Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.

Strigau către Tine, şi erau scăpaţi; se încredeau în Tine, şi nu rămîneau de ruşine.

Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.

Dar eu sînt vierme, nu om, am ajuns de ocara oamenilor şi dispreţuit de popor.

De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.

Toţi ceice mă văd îşi bat joc de mine, îşi deschid gura, dau din cap şi zic:

A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:

,,S'a încrezut în Domnul! Să -l mîntuiască Domnul, să -l izbăvească, fiindcă -l iubeşte!`` -

Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!

Da, Tu m'ai scos din pîntecele mamei, m'ai pus la adăpost de orice grijă la ţîţele mamei mele;

Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, *és *biztattál engem anyámnak emlőin.

de cînd eram la sînul mamei, am fost supt paza Ta, din pîntecele mamei ai fost Dumnezeul meu.

Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.

Nu Te depărta de mine, căci s'apropie necazul, şi nimeni nu-mi vine în ajutor.

Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.

O mulţime de tauri sînt împrejurul meu, nişte tauri din Basan mă înconjoară.

Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.

Îşi deschid gura împotriva mea, ca un leu, care sfîşie şi răcneşte.

Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.

Am ajuns ca apa, care se scurge, şi toate oasele mi se despart; mi s'a făcut inima ca ceara, şi se topeşte înlăuntrul meu.

Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.

Mi se usucă puterea ca lutul, şi mi se lipeşte limba de cerul gurii: m'ai adus în ţărîna morţii.

Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.

Căci nişte cîni mă înconjoară, o ceată de nelegiuiţi dau tîrcoale împrejurul meu, mi-au străpuns mînile şi picioarele:

Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.

toate oasele aş putea să mi le număr. Ei, însă, pîndesc şi mă privesc;

Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek *s* bámulnak rám.

îşi împart hainele mele între ei, şi trag la sorţ pentru cămaşa mea.

Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.

Dar Tu, Doamne, nu Te depărta! Tu, Tăria mea, vino de grabă în ajutorul meu!

De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.

Scapă-mi sufletul de sabie, şi viaţa din ghiarele cînilor!

Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.

Scapă-mă din gura leului, şi scoate-mă din coarnele bivolului!

Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.

Voi vesti Numele Tău fraţilor mei, şi Te voi lăuda în mijlocul adunării.

Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.

Cei ce vă temeţi de Domnul, lăudaţi -L! Voi toţi, sămînţa lui Iacov, slăviţi -L! Cutremuraţi-vă înaintea Lui, voi toţi, sămînţa lui Israel!

Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!

Căci El nici nu dispreţuieşte, nici nu urăşte necazurile celui nenorocit, şi nu-Şi ascunde Faţa de el, ci îl ascultă cînd strigă către El.

Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.

În adunarea cea mare, Tu vei fi pricina laudelor mele: şi-mi voi împlini juruinţele în faţa celor ce se tem de Tine.

Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.

Cei săraci vor mînca şi se vor sătura, ceice caută pe Domnul, Îl vor lăuda: veselă să vă fie inima pe vecie!

Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!

Toate marginile pămîntului îşi vor aduce aminte şi se vor întoarce la Domnul: toate familiile neamurilor se vor închina înaintea Ta.

Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.

Căci a Domnului este împărăţia: El stăpîneşte peste neamuri.

Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.

Toţi cei puternici de pe pămînt vor mînca şi se vor închina şi ei; înaintea Lui se vor pleca toţi ceice se pogoară în ţărînă, ceice nu pot să-şi păstreze viaţa.

Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.

O sămînţă de oameni li va sluji; şi se va vorbi despre Domnul către ceice vor veni după ei.

Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak. * (Psalms 22:32) Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte! *

Aceştia vor veni şi vor vesti dreptatea Lui, vor vesti lucrarea Lui poporului care se va naşte.