Proverbs 14

A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

Femeia înţeleaptă îşi zideşte casa, iar femeia nebună o dărîmă cu înseşi mînile ei. -

A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.

Cine umblă cu neprihănire, se teme de Domnul, dar cine apucă pe căi strîmbe, Îl nesocoteşte. -

A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.

În gura nebunului este o nuia pentru mîndria lui, dar pe înţelepţi îi păzesc buzele lor. -

Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.

Unde nu sînt boi, ieslea rămîne goală, dar puterea boilor aduce belşug de roduri. -

A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

Un martor credincios nu minte, dar un martor mincinos spune minciuni.

A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.

Batjocoritorul caută înţelepciunea şi n'o găseşte, dar pentru omul priceput ştiinţa este lucru uşor. -

Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

Depărtează-te de nebun, căci nu pe buzele lui vei găsi ştiinţa. -

Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

Înţelepciunea omului chibzuit îl face să vadă pe ce cale să meargă, dar nebunia celor nesocotiţi îi înşală pe ei înşişi. -

A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

Cei nesocotiţi glumesc cu păcatul, dar între cei fără prihană este bunăvoinţă. -

A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.

Inima îşi cunoaşte necazurile, şi nici un străin nu se poate amesteca în bucuria ei. -

Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

Casa celor răi va fi nimicită, dar cortul celor fără prihană va înflori. -

Van olyan út, *mely* helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.

Multe căi pot părea bune omului, dar la urmă se văd că duc la moarte. -

Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

De multe ori chiar în mijlocul rîsului inima poate fi mîhnită, şi bucuria poate sfîrşi prin necaz. -

Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.

Cel cu inima rătăcită se satură de căile lui, şi omul de bine se satură şi el de ce este în el. -

Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

Omul lesne crezător crede orice vorbă, dar omul chibzuit ia seama bine cum merge. -

A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.

Înţeleptul se teme şi se abate dela rău, dar nesocotitul este îngîmfat şi fără frică. -

A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.

Cine este iute la mînie face prostii, şi omul plin de răutate se face urît. -

Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

Cei proşti au parte de nebunie, dar oamenii chibzuiţi sînt încununaţi cu ştiinţă. -

Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

Cei răi se pleacă înaintea celor buni, şi cei nelegiuiţi înaintea porţilor celui neprihănit. -

Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

Săracul este urît chiar şi de prietenul său, dar bogatul are foarte mulţi prieteni. -

A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

Cine dispreţuieşte pe aproapele său face un păcat, dar ferice de cine are milă de cei nenorociţi. -

Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.

În adevăr ceice gîndesc răul se rătăcesc. dar ceice gîndesc binele lucrează cu bunătate şi credincioşie.

Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.

Oriunde se munceşte este şi cîştig, dar oriunde numai se vorbeşte, este lipsă. -

A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága *pedig csak* bolondság.

Bogăţia este o cunună pentru cei înţelepţi, dar cei nesocotiţi n'au altceva decît nebunie. -

Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

Martorul care spune adevărul scapă suflete, dar cel înşelător spune minciuni. -

Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.

Cine se teme de Domnul are un sprijin tare în El, şi copiii lui au un loc de adăpost la El. -

Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

Frica de Domnul este un izvor de viaţă, ea ne fereşte de cursele morţii. -

A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

Mulţimea poporului este slava împăratului, lipsa poporului este pieirea voivodului. -

A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.

Cine este încet la mînie are multă pricepere, dar cine se aprinde iute, face multe prostii. -

A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

O inimă liniştită este viaţa trupului, dar prizma este putrezirea oaselor. -

A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.

Cine asupreşte pe sărac, batjocoreşte pe Ziditorul său, dar cine are milă de cel lipsit, cinsteşte pe Ziditorul său. -

Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

Cel rău este doborît de răutatea lui, dar cel neprihănit chiar şi la moarte trage nădejde. -

Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban *van,* magát *hamar* megismerheti.

Înţelepciunea se odihneşte într'o inimă pricepută, dar în mijlocul celor nesocotiţi ea se dă de gol. -

Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.

Neprihănirea înalţă pe un popor, dar păcatul este ruşinea popoarelor. -

A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.

Un împărat are plăcere de un slujitor chibzuit, dar pe cel de ocară, îl atinge mînia lui.