Psalms 38

Dávid zsoltára emlékeztetőül.

En salme av David; til ihukommelse.

Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!

Herre, straff mig ikke i din vrede, og tukt mig ikke i din harme!

Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.

For dine piler har rammet mig, og din hånd er falt tungt på mig.

Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.

Det er intet friskt i mitt kjød for din vredes skyld, det er ingen fred i mine ben for min synds skyld.

Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.

For mine misgjerninger går over mitt hode, som en tung byrde er de mig for tunge.

Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.

Mine bylder lukter ille, de råtner for min dårskaps skyld.

Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.

Jeg er kroket, aldeles nedbøiet; hele dagen går jeg i sørgeklær.

Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.

For mine lender er fulle av brand, og det er intet friskt i mitt kjød.

Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.

Jeg er kold og stiv og aldeles knust, jeg hyler for mitt hjertes stønnen.

Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!

Herre, for ditt åsyn er all min lengsel, og mitt sukk er ikke skjult for dig.

Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa - az sincs már velem.

Mitt hjerte slår heftig, min kraft har sviktet mig, og mine øines lys, endog det er borte for mig.

Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.

Mine venner og mine frender holder sig i avstand fra min plage, og mine nærmeste står langt borte.

De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.

Og de som står mig efter livet, setter snarer, og de som søker min ulykke, taler om undergang, og på svik tenker de den hele dag.

De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.

Og jeg er som en døv, jeg hører ikke, og som en stum, som ikke later op sin munn.

És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.

Ja, jeg er som en mann som ikke hører, og som ikke har motsigelse i sin munn.

Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!

For til dig, Herre, står mitt håp; du skal svare, Herre min Gud!

Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!

For jeg sier: De vil ellers glede sig over mig; når min fot vakler, ophøier de sig over mig.

És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.

For jeg er nær ved å falle, og min smerte er alltid for mig.

Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.

For jeg bekjenner min misgjerning, jeg sørger over min synd.

De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,

Og mine fiender lever, er mektige, og mange er de som hater mig uten årsak.

És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.

Og de som gjengjelder godt med ondt, står mig imot, fordi jeg jager efter det gode.

Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem! * (Psalms 38:23) Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm! *

Forlat mig ikke, Herre! Min Gud, vær ikke langt borte fra mig! Skynd dig å hjelpe mig, Herre, min frelse!