Job 3

Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját.

Allora Giobbe aprì la bocca e maledisse il giorno della sua nascita.

És szóla Jób, és monda:

E prese a dire così:

Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott.

"Perisca il giorno ch’io nacqui e la notte che disse: "E’ concepito un maschio!"

Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.

Quel giorno si converta in tenebre, non se ne curi Iddio dall’alto, né splenda sovr’esso raggio di luce!

Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; *a* felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.

Se lo riprendano le tenebre e l’ombra di morte, resti sovr’esso una fitta nuvola, le eclissi lo riempian di paura!

Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz.

Quella notte diventi preda d’un buio cupo, non abbia la gioia di contar tra i giorni dell’anno, non entri nel novero de’ mesi!

Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon.

Quella notte sia notte sterile, e non vi s’oda grido di gioia.

Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt.

La maledicano quei che maledicono i giorni e sono esperti nell’evocare il drago.

Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját!

Si oscurino le stelle del suo crepuscolo, aspetti la luce e la luce non venga, e non miri le palpebre dell’alba,

Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot.

poiché non chiuse la porta del seno che mi portava, e non celò l’affanno agli occhi miei.

Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem?

Perché non morii nel seno di mia madre? Perché non spirai appena uscito dalle sue viscere?

Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?!

Perché trovai delle ginocchia per ricevermi e delle mammelle da poppare?

Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék -

Ora mi giacerei tranquillo, dormirei, ed avrei così riposo

Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kőhalmokat építenek.

coi re e coi consiglieri della terra che si edificarono mausolei,

Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat.

coi principi che possedean dell’oro e che empiron d’argento le lor case;

Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?

o, come l’aborto nascosto, non esisterei, sarei come i feti che non videro la luce.

Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt.

Là cessano gli empi di tormentare gli altri. Là riposano gli stanchi,

A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát.

là i prigioni han requie tutti insieme, senz’udir voce d’aguzzino.

Kicsiny és nagy ott *egyenlő,* és a szolga az ő urától szabad.

Piccoli e grandi sono là del pari, e lo schiavo è libero del suo padrone.

Mért is ad *Isten* a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivűeknek?

Perché dar la luce all’infelice e la vita a chi ha l’anima nell’amarezza,

A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset.

i quali aspettano la morte che non viene, e la ricercano più che i tesori nascosti,

A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót.

e si rallegrerebbero fino a giubilarne, esulterebbero se trovassero una tomba?

A férfiúnak, a ki útvesztőbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül.

Perché dar vita a un uomo la cui via è oscura? e che Dio ha stretto in un cerchio?

Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok.

Io sospiro anche quando prendo il mio cibo, e i miei gemiti si spandono com’acqua.

Mert a mitől remegve remegtem, az jöve reám, és a mitől rettegtem, az esék rajtam.

Non appena temo un male, ch’esso mi colpisce; e quel che pavento, mi piomba addosso.

Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.

Non trovo posa, né requie, né pace, il tormento è continuo!"