Psalms 102

תפלה לעני כי יעטף ולפני יהוה ישפך שיחו יהוה שמעה תפלתי ושועתי אליך תבוא׃

A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé.

אל תסתר פניך ממני ביום צר לי הטה אלי אזנך ביום אקרא מהר ענני׃

Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!

כי כלו בעשן ימי ועצמותי כמו קד נחרו׃

Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!

הוכה כעשב ויבש לבי כי שכחתי מאכל לחמי׃

Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök.

מקול אנחתי דבקה עצמי לבשרי׃

Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.

דמיתי לקאת מדבר הייתי ככוס חרבות׃

Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.

שקדתי ואהיה כצפור בודד על גג׃

Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.

כל היום חרפוני אויבי מהוללי בי נשבעו׃

Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.

כי אפר כלחם אכלתי ושקוי בבכי מסכתי׃

Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.

מפני זעמך וקצפך כי נשאתני ותשליכני׃

Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,

ימי כצל נטוי ואני כעשב איבש׃

A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.

ואתה יהוה לעולם תשב וזכרך לדר ודר׃

Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam.

אתה תקום תרחם ציון כי עת לחננה כי בא מועד׃

De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre *áll.*

כי רצו עבדיך את אבניה ואת עפרה יחננו׃

Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő.

וייראו גוים את שם יהוה וכל מלכי הארץ את כבודך׃

Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.

כי בנה יהוה ציון נראה בכבודו׃

És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet;

פנה אל תפלת הערער ולא בזה את תפלתם׃

Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében.

תכתב זאת לדור אחרון ועם נברא יהלל יה׃

Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.

כי השקיף ממרום קדשו יהוה משמים אל ארץ הביט׃

Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.

לשמע אנקת אסיר לפתח בני תמותה׃

Mert alátekintett az ő szentségének magaslatáról; a mennyekből a földre nézett le az Úr.

לספר בציון שם יהוה ותהלתו בירושלם׃

Hogy meghallja a fogolynak nyögését, *és* hogy feloldozza a halálnak fiait.

בהקבץ עמים יחדו וממלכות לעבד את יהוה׃

Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az ő dicséretét Jeruzsálemben.

ענה בדרך כחו קצר ימי׃

Mikor egybegyűlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.

אמר אלי אל תעלני בחצי ימי בדור דורים שנותיך׃

Megsanyargatta az én erőmet ez útban, megrövidítette napjaimat.

לפנים הארץ יסדת ומעשה ידיך שמים׃

Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig *tartanak.*

המה יאבדו ואתה תעמד וכלם כבגד יבלו כלבוש תחליפם ויחלפו׃

Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.

ואתה הוא ושנותיך לא יתמו׃

Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.

בני עבדיך ישכונו וזרעם לפניך יכון׃

De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak. * (Psalms 102:29) A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az ő magvok erősen megáll előtted. *