Psalms 102

Jehova, höre mein Gebet, und laß zu dir kommen mein Schreien!

A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé.

Verbirg dein Angesicht nicht vor mir am Tage meiner Bedrängnis; neige zu mir dein Ohr; an dem Tage, da ich rufe, erhöre mich eilends!

Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!

Denn wie Rauch entschwinden meine Tage, und meine Gebeine glühen wie ein Brand.

Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!

Wie Kraut ist versengt und verdorrt mein Herz, daß ich vergessen habe, mein Brot zu essen.

Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök.

Ob der Stimme meines Seufzens klebt mein Gebein an meinem Fleische.

Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.

Ich gleiche dem Pelikan der Wüste, bin wie die Eule der Einöden.

Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.

Ich wache, und bin wie ein einsamer Vogel auf dem Dache.

Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.

Den ganzen Tag höhnen mich meine Feinde; die wider mich rasen, schwören bei mir.

Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.

Denn Asche esse ich wie Brot, und meinen Trank vermische ich mit Tränen

Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.

Vor deinem Zorn und deinem Grimm; denn du hast mich emporgehoben und hast mich hingeworfen.

Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,

Meine Tage sind wie ein gestreckter Schatten, und ich verdorre wie Kraut.

A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.

Du aber, Jehova, bleibst auf ewig, und dein Gedächtnis ist von Geschlecht zu Geschlecht.

Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam.

Du wirst aufstehen, wirst dich Zions erbarmen; denn es ist Zeit, es zu begnadigen, denn gekommen ist die bestimmte Zeit;

De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre *áll.*

Denn deine Knechte haben Gefallen an seinen Steinen und haben Mitleid mit seinem Schutt.

Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő.

Und die Nationen werden den Namen Jehovas fürchten, und alle Könige der Erde deine Herrlichkeit.

Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.

Denn Jehova wird Zion aufbauen, wird erscheinen in seiner Herrlichkeit;

És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet;

Er wird sich wenden zum Gebete des Entblößten, und ihr Gebet wird er nicht verachten.

Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében.

Das wird aufgeschrieben werden für das künftige Geschlecht; und ein Volk, das erschaffen werden soll, wird Jehova loben.

Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.

Denn er hat herniedergeblickt von der Höhe seines Heiligtums, Jehova hat herabgeschaut vom Himmel auf die Erde,

Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.

Um zu hören das Seufzen des Gefangenen, um zu lösen die Kinder des Todes;

Mert alátekintett az ő szentségének magaslatáról; a mennyekből a földre nézett le az Úr.

Damit man den Namen Jehovas verkündige in Zion, und in Jerusalem sein Lob,

Hogy meghallja a fogolynak nyögését, *és* hogy feloldozza a halálnak fiait.

Wenn die Völker sich versammeln werden allzumal, und die Königreiche, um Jehova zu dienen.

Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az ő dicséretét Jeruzsálemben.

Er hat meine Kraft gebeugt auf dem Wege, hat verkürzt meine Tage.

Mikor egybegyűlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.

Ich sprach: Mein Gott, nimm mich nicht hinweg in der Hälfte meiner Tage! -Von Geschlecht zu Geschlecht sind deine Jahre.

Megsanyargatta az én erőmet ez útban, megrövidítette napjaimat.

Du hast vormals die Erde gegründet, und die Himmel sind deiner Hände Werk.

Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig *tartanak.*

Sie werden untergehen, du aber bleibst; und sie alle werden veralten wie ein Kleid; wie ein Gewand wirst du sie verwandeln, und sie werden verwandelt werden;

Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.

Du aber bist derselbe, und deine Jahre enden nicht.

Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.

Die Söhne deiner Knechte werden wohnen, und ihr Same wird vor dir feststehen.

De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak. * (Psalms 102:29) A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az ő magvok erősen megáll előtted. *