Psalms 22

Zborovođi. Po napjevu "Košuta u zoru". Psalam. Davidov.

Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.

Bože moj, Bože moj, zašto si me ostavio? Daleko si od ridanja moga.

Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.

Bože moj, vičem danju, al'ne odvraćaš; noću vapijem i nema mi počinka.

Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.

A ipak, ti u Svetištu prebivaš, Nado Izraelova!

Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.

U tebe se očevi naši uzdaše, uzdaše se, i ti ih izbavi;

Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.

k tebi su vikali i spasavali se, u tebe se uzdali, i postidjeli se nisu.

Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.

A ja, crv sam, a ne čovjek, ruglo ljudi i naroda prezir.

De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.

Koji me vode, podruguju se meni, razvlače usne, mašu glavom:

A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:

"U Jahvu se on uzda, neka ga sad izbavi, neka ga spasi ako mu omilje!"

Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!

Iz krila majčina ti si me izveo, mir mi dao na grudima majke.

Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, *és *biztattál engem anyámnak emlőin.

Tebi sam predan iz materine utrobe, od krila majčina ti si Bog moj.

Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.

Ne udaljuj se od mene, blizu je nevolja, a nikog nema da mi pomogne.

Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.

Opkoliše me junci mnogobrojni, bašanski bikovi okružiše mene.

Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.

Ždrijela svoja razvaljuju na me k'o lav koji plijen kida i riče.

Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.

Kao voda razlih se, sve mi se kosti rasuše; srce mi posta poput voska, topi se u grudima mojim.

Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.

Grlo je moje kao crijep suho, i moj se jezik uz nepce slijepi: u prah smrtni bacio si mene.

Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.

Opkolio me čopor pasa, rulje me zločinačke okružile. Probodoše mi ruke i noge,

Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.

sve kosti svoje prebrojiti mogu, a oni me gledaju i zure na me.

Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek *s* bámulnak rám.

Haljine moje dijele među sobom i kocku bacaju za odjeću moju.

Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.

Ali ti, o Jahve, daleko mi ne budi; snago moja, pohiti mi u pomoć!

De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.

Dušu moju istrgni maču, iz šapa pasjih život moj.

Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.

Spasi me iz ralja lavljih i jadnu mi dušu od rogova bivoljih!

Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.

A sada, braći ću svojoj naviještat' ime tvoje, hvalit ću te usred zbora.

Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.

"Koji se bojite Jahve, hvalite njega! Svi od roda Jakovljeva, slavite njega! Svi potomci Izraelovi, njega se bojte!

Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!

Jer nije prezreo ni zaboravio muku jadnika, i nije sakrio lice svoje od njega; kad ga je zazvao, on ga je čuo."

Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.

Zato ću te hvaliti u zboru veliku, pred vjernicima tvojim izvršit' zavjete.

Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.

Siromasi će jesti i nasitit će se, hvalit će Jahvu koji traže njega: nek' živi srce vaše dovijeka!

Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!

Spomenut će se i Jahvi se vratit' svi krajevi zemlje; pred njim će n§icÄe pasti sve obitelji pogana.

Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.

Jer Jahvino je kraljevstvo, on je vladar pucima.

Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.

Njemu će se jedinom klanjati svi koji snivaju u zemlji, pred njim se sagnuti svi koji u prah silaze. I moja će duša za njega živjeti,

Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.

njemu će služiti potomstvo moje. O Gospodu će se pripovijedat' [ (Psalms 22:32) slijedećem koljenu, o njegovoj pravdi naviještati narodu budućem: "Ovo učini Jahve!" ]

Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak. * (Psalms 22:32) Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte! *