Luke 24

una autem sabbati valde diluculo venerunt ad monumentum portantes quae paraverant aromata

A hétnek első *napján* pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely *más asszonyok is* velök.

et invenerunt lapidem revolutum a monumento

És a követ a sírról elhengerítve találák.

et ingressae non invenerunt corpus Domini Iesu

És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét.

et factum est dum mente consternatae essent de isto ecce duo viri steterunt secus illas in veste fulgenti

És lőn, hogy mikor ők e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben:

cum timerent autem et declinarent vultum in terram dixerunt ad illas quid quaeritis viventem cum mortuis

És mikor ők megrémülvén a földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élőt?

non est hic sed surrexit recordamini qualiter locutus est vobis cum adhuc in Galilaea esset

Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt,

dicens quia oportet Filium hominis tradi in manus hominum peccatorum et crucifigi et die tertia resurgere

Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bűnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.

et recordatae sunt verborum eius

Megemlékezének azért az ő szavairól.

et regressae a monumento nuntiaverunt haec omnia illis undecim et ceteris omnibus

És visszatérvén a sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek.

erat autem Maria Magdalene et Iohanna et Maria Iacobi et ceterae quae cum eis erant quae dicebant ad apostolos haec

Valának pedig Mária Magdaléna, és Johanna, és a Jakab *anyja* Mária, és egyéb asszonyok ő velök, a kik ezeket mondák az apostoloknak.

et visa sunt ante illos sicut deliramentum verba ista et non credebant illis

De az ő szavuk csak üres beszédnek látszék azok előtt; és nem hivének nékik.

Petrus autem surgens cucurrit ad monumentum et procumbens videt linteamina sola posita et abiit secum mirans quod factum fuerat

Péter azonban felkelvén elfuta a sírhoz, és behajolván látá, hogy csak a lepedők vannak ott; és elméne, magában csodálkozván e dolgon.

et ecce duo ex illis ibant ipsa die in castellum quod erat in spatio stadiorum sexaginta ab Hierusalem nomine Emmaus

És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus.

et ipsi loquebantur ad invicem de his omnibus quae acciderant

És beszélgetének magok közt mindazokról, a mik történtek.

et factum est dum fabularentur et secum quaererent et ipse Iesus adpropinquans ibat cum illis

És lőn, hogy a mint beszélgetének és egymástól kérdezősködének, maga Jézus hozzájok menvén, velök együtt megy vala az úton.

oculi autem illorum tenebantur ne eum agnoscerent

De az ő szemeik visszatartóztatának, hogy őt meg ne ismerjék.

et ait ad illos qui sunt hii sermones quos confertis ad invicem ambulantes et estis tristes

Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, a melyeket egymással váltotok jártotokban? és *miért* vagytok szomorú ábrázattal?

et respondens unus cui nomen Cleopas dixit ei tu solus peregrinus es in Hierusalem et non cognovisti quae facta sunt in illa his diebus

Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?

quibus ille dixit quae et dixerunt de Iesu Nazareno qui fuit vir propheta potens in opere et sermone coram Deo et omni populo

És monda nékik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának néki: A melyek *esének* a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt:

et quomodo eum tradiderunt summi sacerdotum et principes nostri in damnationem mortis et crucifixerunt eum

És mimódon adák őt a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és megfeszíték őt.

nos autem sperabamus quia ipse esset redempturus Israhel et nunc super haec omnia tertia dies hodie quod haec facta sunt

Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, a ki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek.

sed et mulieres quaedam ex nostris terruerunt nos quae ante lucem fuerunt ad monumentum

Hanem valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának;

et non invento corpore eius venerunt dicentes se etiam visionem angelorum vidisse qui dicunt eum vivere

És mikor nem találták az ő testét, *haza* jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy ő él.

et abierunt quidam ex nostris ad monumentum et ita invenerunt sicut mulieres dixerunt ipsum vero non viderunt

És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és úgy találák, a mint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták.

et ipse dixit ad eos o stulti et tardi corde ad credendum in omnibus quae locuti sunt prophetae

És ő monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhivésére, a miket a próféták szóltak!

nonne haec oportuit pati Christum et ita intrare in gloriam suam

Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?

et incipiens a Mose et omnibus prophetis interpretabatur illis in omnibus scripturis quae de ipso erant

És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, a mik ő felőle megirattak.

et adpropinquaverunt castello quo ibant et ipse se finxit longius ire

Elközelítének pedig a faluhoz, a melybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne.

et coegerunt illum dicentes mane nobiscum quoniam advesperascit et inclinata est iam dies et intravit cum illis

De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon.

et factum est dum recumberet cum illis accepit panem et benedixit ac fregit et porrigebat illis

És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá.

et aperti sunt oculi eorum et cognoverunt eum et ipse evanuit ex oculis eorum

És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük.

et dixerunt ad invicem nonne cor nostrum ardens erat in nobis dum loqueretur in via et aperiret nobis scripturas

És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?

et surgentes eadem hora regressi sunt in Hierusalem et invenerunt congregatos undecim et eos qui cum ipsis erant

És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának.

dicentes quod surrexit Dominus vere et apparuit Simoni

Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonynyal, és megjelent Simonnak!

et ipsi narrabant quae gesta erant in via et quomodo cognoverunt eum in fractione panis

És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről.

dum haec autem loquuntur Iesus stetit in medio eorum et dicit eis pax vobis ego sum nolite timere

És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!

conturbati vero et conterriti existimabant se spiritum videre

Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak.

et dixit eis quid turbati estis et cogitationes ascendunt in corda vestra

És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások?

videte manus meas et pedes quia ipse ego sum palpate et videte quia spiritus carnem et ossa non habet sicut me videtis habere

Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!

et cum hoc dixisset ostendit eis manus et pedes

És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.

adhuc autem illis non credentibus et mirantibus prae gaudio dixit habetis hic aliquid quod manducetur

Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok?

at illi obtulerunt ei partem piscis assi et favum mellis

Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet,

et cum manducasset coram eis sumens reliquias dedit eis

Melyeket elvőn, és előttök evék.

et dixit ad eos haec sunt verba quae locutus sum ad vos cum adhuc essem vobiscum quoniam necesse est impleri omnia quae scripta sunt in lege Mosi et prophetis et psalmis de me

És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem.

tunc aperuit illis sensum ut intellegerent scripturas

Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat.

et dixit eis quoniam sic scriptum est et sic oportebat Christum pati et resurgere a mortuis die tertia

És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon:

et praedicari in nomine eius paenitentiam et remissionem peccatorum in omnes gentes incipientibus ab Hierosolyma

És prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve.

vos autem estis testes horum

Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai.

et ego mitto promissum Patris mei in vos vos autem sedete in civitate quoadusque induamini virtutem ex alto

És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel.

eduxit autem eos foras in Bethaniam et elevatis manibus suis benedixit eis

Kivivé pedig őket Bethániáig; és felemelvén az ő kezeit, megáldá őket.

et factum est dum benediceret illis recessit ab eis et ferebatur in caelum

És lőn, hogy míg áldá őket, tőlök elszakadván, felviteték a mennybe.

et ipsi adorantes regressi sunt in Hierusalem cum gaudio magno

Ők pedig imádván őt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe;

et erant semper in templo laudantes et benedicentes Deum amen

És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és áldván az Istent. Ámen.