Genesis 11

erat autem terra labii unius et sermonum eorundem

Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.

cumque proficiscerentur de oriente invenerunt campum in terra Sennaar et habitaverunt in eo

És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.

dixitque alter ad proximum suum venite faciamus lateres et coquamus eos igni habueruntque lateres pro saxis et bitumen pro cemento

És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.

et dixerunt venite faciamus nobis civitatem et turrem cuius culmen pertingat ad caelum et celebremus nomen nostrum antequam dividamur in universas terras

És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.

descendit autem Dominus ut videret civitatem et turrem quam aedificabant filii Adam

Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.

et dixit ecce unus est populus et unum labium omnibus coeperuntque hoc facere nec desistent a cogitationibus suis donec eas opere conpleant

És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.

venite igitur descendamus et confundamus ibi linguam eorum ut non audiat unusquisque vocem proximi sui

Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.

atque ita divisit eos Dominus ex illo loco in universas terras et cessaverunt aedificare civitatem

És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.

et idcirco vocatum est nomen eius Babel quia ibi confusum est labium universae terrae et inde dispersit eos Dominus super faciem cunctarum regionum

Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.

hae generationes Sem Sem centum erat annorum quando genuit Arfaxad biennio post diluvium

Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után.

vixitque Sem postquam genuit Arfaxad quingentos annos et genuit filios et filias

És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.

porro Arfaxad vixit triginta quinque annos et genuit Sale

Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht.

vixitque Arfaxad postquam genuit Sale trecentis tribus annis et genuit filios et filias

És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Sale quoque vixit triginta annis et genuit Eber

Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert.

vixitque Sale postquam genuit Eber quadringentis tribus annis et genuit filios et filias

És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

vixit autem Eber triginta quattuor annis et genuit Faleg

Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget.

et vixit Eber postquam genuit Faleg quadringentis triginta annis et genuit filios et filias

És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

vixit quoque Faleg triginta annis et genuit Reu

Péleg pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Réut.

vixitque Faleg postquam genuit Reu ducentis novem annis et genuit filios et filias

És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

vixit autem Reu triginta duobus annis et genuit Sarug

Réu pedig harminczkét esztendős vala, és nemzé Sérugot.

vixitque Reu postquam genuit Sarug ducentis septem annis et genuit filios et filias

És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat.

vixit vero Sarug triginta annis et genuit Nahor

Sérug pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Nákhort.

vixitque Sarug postquam genuit Nahor ducentos annos et genuit filios et filias

És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

vixit autem Nahor viginti novem annis et genuit Thare

Nákhor pedig huszonkilencz esztendős vala, és nemzé Thárét.

vixitque Nahor postquam genuit Thare centum decem et novem annos et genuit filios et filias

És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

vixitque Thare septuaginta annis et genuit Abram et Nahor et Aran

Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.

hae sunt autem generationes Thare Thare genuit Abram et Nahor et Aran porro Aran genuit Loth

Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot.

mortuusque est Aran ante Thare patrem suum in terra nativitatis suae in Ur Chaldeorum

Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban.

duxerunt autem Abram et Nahor uxores nomen autem uxoris Abram Sarai et nomen uxoris Nahor Melcha filia Aran patris Melchae et patris Ieschae

Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya.

erat autem Sarai sterilis nec habebat liberos

Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke.

tulit itaque Thare Abram filium suum et Loth filium Aran filium filii sui et Sarai nurum suam uxorem Abram filii sui et eduxit eos de Ur Chaldeorum ut irent in terram Chanaan veneruntque usque Haran et habitaverunt ibi

És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének.

et facti sunt dies Thare ducentorum quinque annorum et mortuus est in Haran

Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala Tháré Háránban.