Proverbs 28

Kötü kişi kendisini kovalayan olmasa bile kaçar, Doğrularsa genç aslan gibi yüreklidir.

Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.

Ayaklanan ülke çok başlı olur, Ama akıllı, bilgili kişi düzeni sağlar.

Az ország bűne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.

Yoksulu ezen yoksul, Ürünü harap eden sağanak yağmur gibidir.

A szegény ember*ből támadott* elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, mely nem hágy kenyeret.

Yasayı terk eden kötüyü över, Yerine getirense kötüye karşı çıkar.

A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal.

Kötüler adaletten anlamaz, RAB’be yönelenlerse her yönüyle anlar.

A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.

Dürüst bir yoksul olmak, Yolsuzlukla zengin olmaktan yeğdir.

Jobb a szegény, a ki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag.

Kutsal Yasa’yı yerine getiren çocuk akıllıdır, Oburlarla arkadaşlık edense babasını utandırır.

A ki megőrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját.

Faiz ve tefecilikle malına mal katan kişi, Bunu yoksullara acıyan için biriktirir.

A ki öregbíti az ő marháját kamattal és uzsorával, annak gyűjt, a ki könyörül a szegényeken.

Yasaya kulağını tıkayanın Duası da iğrençtir.

Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos.

Dürüst kişileri kötü yola saptıran Kendi kazdığı çukura düşer. İyiliği, özü sözü bir olanlar miras alacak.

A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót.

Zengin kendini bilge sanır, Ama akıllı yoksul onun içini okur.

Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt.

Doğruların zaferi coşkuyla kutlanır, Ama kötüler egemen olunca insan kaçacak yer arar.

Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert.

Günahlarını gizleyen başarılı olmaz, İtiraf edip bırakansa merhamet bulur.

A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.

Günahtan çekinen ne mutludur! İnatçılık edense belaya düşer.

Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik.

Yoksul halkı yöneten kötü kişi Kükreyen aslan, saldırgan ayı gibidir.

Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen.

Gaddar önderin aklı kıttır; Haksız kazançtan nefret edense uzun ömürlü olur.

Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; *de* a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait.

Adam öldürmekten vicdan azabı çeken, mezara dek kaçacaktır; Kimse ona yardım etmesin.

Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt.

Alnı ak yaşayan kurtulur, Yolsuzluk yapan ansızın yıkıma uğrar.

A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik.

Toprağını işleyenin ekmeği bol olur, Hayal peşinde koşansa yoksulluğa doyar.

A ki munkálja az ő földét, megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.

Güvenilir kişi bolluğa erer, Zengin olmaya can atansa beladan kurtulamaz.

A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad.

Hatır gözetmek iyi değildir, Çünkü insan bir lokma ekmek için bile suç işler.

Személyt válogatni nem jó; mert *még* egy falat kenyérért *is* vétkezhetik az ember.

Cimri servet peşinde koşar, Yoksulluğa uğrayacağını düşünmez.

Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá.

Başkasını azarlayan sonunda Pohpohlayandan daha çok beğeni kazanır.

A ki megfeddi az embert, végre *is* inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű.

Annesini ya da babasını soymayı günah saymayan, Haydutla birdir.

A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek.

Açgözlü kavga çıkarır, RAB’be güvenense bolluk içinde yaşar.

A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerősödik.

Kendine güvenen akılsızdır, Bilgece davranan güvenlikte olur.

A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.

Yoksula verenin eksiği olmaz, Yoksulu görmezden gelense bir sürü lanete uğrar.

A ki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok.

Kötüler egemen olunca insan kaçacak yer arar, Ama kötüler yok olunca doğrular çoğalır.

Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak.