Ecclesiastes 7

[] İyi ad hoş kokulu yağdan, Ölüm günü doğum gününden iyidir.
Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.
Yas evine gitmek, şölen evine gitmekten iyidir. Çünkü her insanın sonu ölümdür, Yaşayan herkes bunu aklında tutmalı.
Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.
Üzüntü gülmekten iyidir, Çünkü yüz mahzun olunca yürek sevinir.
Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
Bilge kişinin aklı yas evindedir, Akılsızın aklıysa şenlik evinde.
A bölcseknek elméje a siralmas házban *van,* a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.
Bilgenin azarını işitmek, Akılsızın türküsünü işitmekten iyidir.
Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
Çünkü akılsızın gülmesi, Kazanın altındaki çalıların çatırtısı gibidir. Bu da boştur.
Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
Haksız kazanç bilgeyi delirtir, Rüşvet karakteri bozar.
Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs *embert* is, és az elmét elveszti az ajándék.
Bir olayın sonu başlangıcından iyidir. Sabırlı kibirliden iyidir.
Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.
[] Çabuk öfkelenme, Çünkü öfke akılsızların bağrında barınır.
Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.
“Neden geçmiş günler bugünlerden iyiydi?” diye sorma, Çünkü bu bilgece bir soru değil.
Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.
Bilgelik miras kadar iyidir, Güneşi gören herkes için yararlıdır.
Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az *embereknek,* a kik a napot látják.
Bilgelik siperdir, para da siper, Bilginin yararı ise şudur: Bilgelik ona sahip olan kişinin yaşamını korur.
Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, *és* a gazdagságnak árnyéka alatt *egyformán nyugszik az ember!* de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.
Tanrı’nın yaptığını düşün: O’nun eğrilttiğini kim doğrultabilir?
Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?
İyi günde mutlu ol, Ama kötü günde dikkatle düşün; Tanrı birini öbürü gibi yaptı ki, İnsan kendisinden sonra neler olacağını bilmesin.
A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit *abból* eszébe ne vegyen, *a mi* reá következik.
Boş ömrümde şunları gördüm: Doğru insan doğruluğuna karşın ölüyor, Kötü insanın ise, kötülüğüne karşın ömrü uzuyor.
Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki *az ő életének napjait* meghosszabbítja az ő gonoszságában.
Ne çok doğru ol ne de çok bilge. Niçin kendini yok edesin?
Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
Ne çok kötü ol ne de akılsız. Niçin vaktinden önce ölesin?
Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?
Birini tutman iyidir, Öbüründen de elini çekme. Çünkü Tanrı’ya saygı duyan ikisini de başarır.
Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!
Bilgelik, bilge kişiyi kentteki on yöneticiden daha güçlü kılar.
A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.
Çünkü yeryüzünde hep iyilik yapan, Hiç günah işlemeyen doğru insan yoktur.
Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.
İnsanların söylediği her söze aldırma, Yoksa uşağının bile sana sövdüğünü duyabilirsin.
Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.
Çünkü sen de birçok kez Başkalarına sövdüğünü pekâlâ biliyorsun.
Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
Bütün bunları bilgelikle denedim: “Bilge olacağım” dedim. Ama bu beni aşıyordu.
Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. *Mikor* azt gondolám, *hogy* bölcs vagyok, én tőlem a *bölcseség* távol vala.
Bilgelik denen şey Uzak ve çok derindir, onu kim bulabilir?
Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
Böylece, bilgelik ve çözüm aramaya, incelemeye, kavramaya, Kötülüğün akılsızlık, akılsızlığın delilik olduğunu anlamaya kafa yordum.
Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
Kimi kadını ölümden acı buldum. O kadın ki, kendisi tuzak, yüreği kapan, elleri zincirdir. Tanrı’nın hoşnut kaldığı insan ondan kaçar, Günah işleyense ona tutsak olur.
És találtam *egy dolgot,* mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.
Vaiz diyor ki, “Şunu gördüm: Bir çözüm bulmak için Bir şeyi öbürüne eklerken
Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,
–Araştırıp hâlâ bulamazken– Binde bir adam buldum, Ama aralarında bir kadın bulamadım.
A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.
Bulduğum tek şey: Tanrı insanları doğru yarattı, Oysa onlar hâlâ karmaşık çözümler arıyorlar.”
Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.