Psalms 22

(Către mai marele cîntăreţilor. Se cîntă ca ,,cerboaica zorilor``. Un psalm al lui David.) Dumnezeule! Dumnezeule! Pentruce m'ai părăsit, şi pentruce Te depărtezi fără să-mi ajuţi şi fără s'asculţi plîngerile mele?
Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.
Strig ziua, Dumnezeule, şi nu-mi răspunzi: strig şi noaptea, şi tot n'am odihnă.
Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
Totuş Tu eşti Cel Sfînt, şi Tu locuieşti în mijlocul laudelor lui Israel.
Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
În Tine se încredeau părinţii noştri: se încredeau, şi -i izbăveai.
Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
Strigau către Tine, şi erau scăpaţi; se încredeau în Tine, şi nu rămîneau de ruşine.
Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
Dar eu sînt vierme, nu om, am ajuns de ocara oamenilor şi dispreţuit de popor.
Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
Toţi ceice mă văd îşi bat joc de mine, îşi deschid gura, dau din cap şi zic:
De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
,,S'a încrezut în Domnul! Să -l mîntuiască Domnul, să -l izbăvească, fiindcă -l iubeşte!`` -
A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
Da, Tu m'ai scos din pîntecele mamei, m'ai pus la adăpost de orice grijă la ţîţele mamei mele;
Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
de cînd eram la sînul mamei, am fost supt paza Ta, din pîntecele mamei ai fost Dumnezeul meu.
Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, *és *biztattál engem anyámnak emlőin.
Nu Te depărta de mine, căci s'apropie necazul, şi nimeni nu-mi vine în ajutor.
Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
O mulţime de tauri sînt împrejurul meu, nişte tauri din Basan mă înconjoară.
Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
Îşi deschid gura împotriva mea, ca un leu, care sfîşie şi răcneşte.
Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
Am ajuns ca apa, care se scurge, şi toate oasele mi se despart; mi s'a făcut inima ca ceara, şi se topeşte înlăuntrul meu.
Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
Mi se usucă puterea ca lutul, şi mi se lipeşte limba de cerul gurii: m'ai adus în ţărîna morţii.
Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
Căci nişte cîni mă înconjoară, o ceată de nelegiuiţi dau tîrcoale împrejurul meu, mi-au străpuns mînile şi picioarele:
Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
toate oasele aş putea să mi le număr. Ei, însă, pîndesc şi mă privesc;
Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
îşi împart hainele mele între ei, şi trag la sorţ pentru cămaşa mea.
Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek *s* bámulnak rám.
Dar Tu, Doamne, nu Te depărta! Tu, Tăria mea, vino de grabă în ajutorul meu!
Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
Scapă-mi sufletul de sabie, şi viaţa din ghiarele cînilor!
De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
Scapă-mă din gura leului, şi scoate-mă din coarnele bivolului!
Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
Voi vesti Numele Tău fraţilor mei, şi Te voi lăuda în mijlocul adunării.
Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
Cei ce vă temeţi de Domnul, lăudaţi -L! Voi toţi, sămînţa lui Iacov, slăviţi -L! Cutremuraţi-vă înaintea Lui, voi toţi, sămînţa lui Israel!
Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
Căci El nici nu dispreţuieşte, nici nu urăşte necazurile celui nenorocit, şi nu-Şi ascunde Faţa de el, ci îl ascultă cînd strigă către El.
Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
În adunarea cea mare, Tu vei fi pricina laudelor mele: şi-mi voi împlini juruinţele în faţa celor ce se tem de Tine.
Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
Cei săraci vor mînca şi se vor sătura, ceice caută pe Domnul, Îl vor lăuda: veselă să vă fie inima pe vecie!
Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.
Toate marginile pămîntului îşi vor aduce aminte şi se vor întoarce la Domnul: toate familiile neamurilor se vor închina înaintea Ta.
Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
Căci a Domnului este împărăţia: El stăpîneşte peste neamuri.
Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
Toţi cei puternici de pe pămînt vor mînca şi se vor închina şi ei; înaintea Lui se vor pleca toţi ceice se pogoară în ţărînă, ceice nu pot să-şi păstreze viaţa.
Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
O sămînţă de oameni li va sluji; şi se va vorbi despre Domnul către ceice vor veni după ei.
Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
Aceştia vor veni şi vor vesti dreptatea Lui, vor vesti lucrarea Lui poporului care se va naşte.
Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak. * (Psalms 22:32) Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte! *