Job 6

Allora Giobbe rispose e disse:

Jób pedig felele, és monda:

"Ah, se il mio travaglio si pesasse, se le mie calamità si mettessero tutte insieme sulla bilancia!

Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba!

Sarebbero trovati più pesanti che la sabbia del mare. Ecco perché le mie parole sono temerarie.

Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim.

Ché le saette dell’Onnipotente mi trafiggono, lo spirito mio ne sugge il veleno; i terrori di Dio si schierano in battaglia contro me.

Mert a Mindenható nyilai vannak én bennem, a melyeknek mérge emészti az én lelkemet, és az Istennek rettentései ostromolnak engem.

L’asino salvatico raglia forse quand’ha l’erba davanti? mugghia forse il bue davanti alla pastura?

Ordít-é a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-é az ökör az ő abrakja mellett?

Si può egli mangiar ciò ch’è scipito e senza sale? c’è qualche gusto in un chiaro d’uovo?

Vajjon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek?

L’anima mia rifiuta di toccare una simil cosa, essa è per me come un cibo ripugnante.

Lelkem iszonyodik érinteni is; olyanok azok nékem, mint a megromlott kenyér!

Oh, m’avvenisse pur quello che chiedo, e mi desse Iddio quello che spero!

Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek;

Volesse pure Iddio schiacciarmi, stender la mano e tagliare il filo de’ miei giorni!

És tetszenék Istennek, hogy összetörjön engem, megoldaná kezét, hogy szétvagdaljon engem!

Sarebbe questo un conforto per me, esulterei nei dolori ch’egli non mi risparmia; giacché non ho rinnegato le parole del Santo.

Még akkor lenne valami vigasztalásom; újjonganék a fájdalomban, a mely nem kimél, mert nem tagadtam meg a Szentnek beszédét.

Che è mai la mia forza perch’io speri ancora? Che fine m’aspetta perch’io sia paziente?

Micsoda az én erőm, hogy várakozzam; mi az én végem, hogy türtőztessem magam?!

La mia forza è essa forza di pietra? e la mia carne, carne di rame?

Kövek ereje-é az én erőm, avagy az én testem aczélból van-é?

Non son io ridotto senza energia, e non m’è forse tolta ogni speranza di guarire?

Hát nincsen-é segítség számomra; avagy a szabadulás elfutott-é tőlem?!

Pietà deve l’amico a colui che soccombe, quand’anche abbandoni il timor dell’Onnipotente.

A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét.

Ma i fratelli miei si son mostrati infidi come un torrente, come l’acqua di torrenti che passano.

Atyámfiai hűtlenül elhagytak mint a patak, a mint túláradnak medrükön a patakok.

Il ghiaccio li rende torbidi, e la neve vi si scioglie;

A melyek szennyesek a jégtől, a melyekben *olvadt* hó hömpölyög;

ma passato il tempo delle piene, svaniscono; quando sentono il caldo, scompariscono dal loro luogo.

Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hőség miatt fenékig száradnak.

Le carovane che si dirigon là mutano strada, s’inoltran nel deserto, e vi periscono.

Letérnek útjokról a vándorok; felmennek a sivatagba *utánok* és elvesznek.

Le carovane di Tema li cercavan collo sguardo, i viandanti di Sceba ci contavan su,

Nézegetnek utánok Téma vándorai; Sébának utasai bennök reménykednek.

ma furon delusi nella loro fiducia; giunti sul luogo, rimasero confusi.

Megszégyenlik, hogy bíztak, közel mennek és elpirulnak.

Tali siete divenuti voi per me: vedete uno che fa orrore, e vi prende la paura.

Így lettetek ti most semmivé; látjátok a nyomort és féltek.

V’ho forse detto: "Datemi qualcosa" o "co’ vostri beni fate un donativo a favor mio",

Hát mondtam-é: adjatok nékem *valamit,* és a ti jószágotokból ajándékozzatok meg engem?

o "liberatemi dalla stretta del nemico, o "scampatemi di man dei prepotenti"?

Szabadítsatok ki engem az ellenség kezéből, és a hatalmasok kezéből vegyetek ki engem?

Ammaestratemi, e mi starò in silenzio; fatemi capire in che cosa ho errato.

Tanítsatok meg és én elnémulok, s a miben tévedek, értessétek meg velem.

Quanto sono efficaci le parole rette! Ma la vostra riprensione che vale?

Oh, mily hathatósak az igaz beszédek! De mit ostoroz a ti ostorozásotok?

Volete dunque biasimar delle parole? Ma le parole d’un disperato se le porta il vento!

Szavak ostorozására készültök-é? Hiszen a szélnek valók a kétségbeesettnek szavai!

Voi sareste capaci di trar la sorte sull’orfano, e di contrattare il vostro amico!

Még az árvának is néki esnétek, és *sírt* ásnátok a ti barátotoknak is?!

Ma pure vi piaccia di rivolgervi a guardarmi, e vedete s’io vi menta in faccia.

Most hát tessék néktek rám tekintenetek, és szemetekbe csak nem hazudom?

Mutate consiglio! Non vi sia in voi iniquità! Mutate consiglio, la mia giustizia sussiste.

Kezdjétek újra kérlek, ne legyen hamisság. Kezdjétek újra, az én igazságom még mindig áll.

V’è qualche iniquità sulla mia lingua? Il mio palato non distingue più quel ch’è male?

Van-é az én nyelvemen hamisság, avagy az én ínyem nem veheti-é észre a nyomorúságot?