Luke 20

És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és és az evangyéliomot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók a vénekkel egybe,

Într'una din acele zile, cînd învăţa Isus norodul în Templu şi propovăduia Evanghelia, au venit deodată la El preoţii cei mai de seamă şi cărturarii, cu bătrînii,

És mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? vagy ki az, a ki néked ezt a hatalmat adta?

şi I-au zis: ,,Spune-ne, cu ce putere faci Tu aceste lucruri, sau cine Ţi -a dat puterea aceasta?``

Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek; mondjátok meg azért nékem:

Drept răspuns, El le -a zis: ,,Am să vă pun şi Eu o întrebare. Spuneţi-Mi:

A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől?

Botezul lui Ioan venea din cer sau dela oameni?``

Azok pedig tanakodának magok közt, mondván: Ha *ezt* mondjuk: Mennyből; *azt* fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?

Dar ei cugetau astfel între ei: ,,Dacă răspundem: ,Din cer`, va zice: ,Atunci dece nu l-aţi crezut?`

Ha pedig *ezt* mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket: mert meg van győződve, hogy János próféta volt.

Şi dacă răspundem: ,Dela oameni`, tot norodul ne va ucide cu pietre; căci este încredinţat că Ioan era un prooroc.``

Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét *vala.*

Atunci au răspuns că nu ştiu de unde venea botezul lui Ioan.

És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.

Şi Isus le -a zis: ,,Nici Eu n'am să vă spun cu ce putere fac aceste lucruri.``

És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember plántála szőlőt, és kiadá azt munkásoknak, és hosszú időre elutazék.

Apoi a început să spună norodului pilda aceasta: ,,Un om a sădit o vie, a arendat -o unor vieri şi a plecat într'o altă ţară, pentru o vreme îndelungată.

És annak idején elküldé szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből; a munkások pedig azt megvervén, üresen bocsáták el.

La vremea rodurilor, a trimes la vieri un rob, ca să -i dea partea lui din rodul viei. Vierii l-au bătut, şi l-au trimes înapoi cu mînile goale.

És még másik szolgát is külde; de azok azt is megvervén és meggyalázván, üresen bocsáták el.

A mai trimes un alt rob; ei l-au bătut şi pe acela, l-au batjocorit, şi l-au trimes înapoi cu mînile goale.

És még harmadikat is külde; de azok azt is megsebesítvén, kiveték.

A mai trimes un al treilea rob; ei l-au rănit şi pe acela, şi l-au scos afară.

Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat: talán azt, ha látják, megbecsülik.

Stăpînul viei a zis: ,,Ce să fac? Am să trimet pe fiul meu prea iubit; poate că îl vor primi cu cinste.``

De mikor azt látták a munkások, tanakodának egymás közt, mondván: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség!

Dar vierii, cînd l-au văzut, s'au sfătuit între ei, şi au zis: ,,Iată moştenitorul; veniţi să -l ucidem, ca moştenirea să fie a noastră.``

És kivetvén őt a szőlőből, megölék. Mit cselekszik azért a szőlőnek ura azokkal?

Şi l-au scos afară din vie, şi l-au omorît. Acum, ce le va face stăpînul viei?

Elmegy és elveszti azokat a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen *az!*

Va veni, va pierde pe vierii aceia, şi via o va da altora.`` Cînd au auzit ei cuvintele acestea, au zis: ,,Nicidecum!``

Ő pedig reájok tekintvén, monda: Mi az tehát, a mi meg van írva: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé?

Dar Isus i -a privit drept în faţă, şi a zis: ,,Ce însemnează cuvintele acestea, cari au fost scrise: ,Piatra, pe care au lepădat -o zidarii, a ajuns să fie pusă în capul unghiului?

Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.

Oricine va cădea peste piatra aceasta, va fi zdrobit de ea: şi pe acela peste care va cădea ea, îl va spulbera?``

És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket ő reá vetni azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenök mondta e példázatot.

Preoţii cei mai de seamă şi cărturarii căutau să pună mîna pe El, chiar în ceasul acela, dar se temeau de norod. Pricepuseră că Isus spusese pilda aceasta împotriva lor.

Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldének ki, a kik igazaknak tetteték magokat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának.

Au început să pîndească pe Isus; şi au trimes nişte iscoditori, cari se prefăceau că sînt neprihăniţi, ca să -L prindă cu vorba şi să -L dea pe mîna stăpînirii şi pe mîna puterii dregătorului.

Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod:

Iscoditorii aceştia L-au întrebat: ,,Învăţătorule, ştim că vorbeşti şi înveţi pe oameni drept, şi că nu cauţi la faţa oamenilor, ci -i înveţi calea lui Dumnezeu în adevăr.

Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?

Se cuvine să plătim bir Cezarului sau nu?``

Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?

Isus le -a priceput viclenia, şi le -a răspuns: ,,Pentru ce Mă ispitiţi?

Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.

Arătaţi-Mi un ban (Greceşte: dinar.). Al cui chip, şi ale cui slove sînt scrise pe el?`` ,,Ale Cezarului`` au răspuns ei.

Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek.

Atunci El le -a zis: ,,Daţi dar Cezarului ce este al Cezarului, şi lui Dumnezeu ce este al lui Dumnezeu.``

És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.

Nu L-au putut prinde cu vorba înaintea norodului; ci, miraţi de răspunsul Lui, au tăcut.

Hozzá menvén pedig a sadduczeusok közül némelyek, a kik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt,

Unii din Saduchei, cari zic că nu este înviere, s'au apropiat şi au întrebat pe Isus:

Mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye *annak* feleségét, és támasszon magot az ő testvérének.

,,Învăţătorule, iată ce ne -a scris Moise: ,Dacă moare fratele cuiva, avînd nevastă, dar fără să aibă copii, fratele lui să ia pe nevasta lui, şi să ridice urmaş fratelui său.`

Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;

Au fost dar şapte fraţi. Cel dintîi s'a însurat, şi a murit fără copii.

A másik vevé el azért annak feleségét, és az *is* magzatok nélkül halt meg;

Pe nevasta lui, a luat -o al doilea; şi a murit şi el fără copii.

Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.

A luat -o şi al treilea, şi tot aşa toţi şapte; şi au murit fără să lase copii.

Mind ezek után pedig meghalt az asszony is.

La urma tuturor, a murit şi femeia.

A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülök? mert mind a hétnek felesége volt.

Deci, la înviere, nevasta căruia dintre ei va fi femeia? Fiindcă toţi şapte au avut -o de nevastă.``

És felelvén, monda nékik Jézus: E világnak fiai házasodnak és férjhez adatnak:

Isus le -a răspuns: ,,Fiii veacului acestuia se însoară şi se mărită;

De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak:

dar cei ce vor fi găsiţi vrednici să aibă parte de veacul viitor şi de învierea dintre cei morţi, nici nu se vor însura, nici nu se vor mărita.

Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.

Pentrucă nici nu vor putea muri, căci vor fi ca îngerii. Şi vor fi fiii lui Dumnezeu, fiind fii ai învierii.

Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.

Dar că morţii înviază, a arătat însuşi Moise, în locul unde este vorba despre ,Rug`, cînd numeşte pe Domnul: ,Dumnezeul lui Avraam, Dumnezeul lui Isaac şi Dumnezeul lui Iacov.`

Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek *Istene:* mert mindenek élnek ő néki.

Dar Dumnezeu nu este un Dumnezeu al celor morţi, ci al celor vii, căci pentru El toţi sînt vii.``

Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!

Unii din cărturari au luat cuvîntul, şi au zis: ,,Învăţătorule, bine ai zis.``

És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.

Şi nu mai îndrăzneau să -I mai pună nici o întrebare.

Monda pedig nékik: Mimódon mondják, hogy a Krisztus Dávidnak fia?

Isus le -a zis: ,,Cum se zice că Hristosul este fiul lui David?

Holott maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak, ülj az én jobbkezem felől,

Căci însuş David zice în Cartea Psalmilor: ,Domnul a zis Domnului meu: Şezi la dreapta Mea,

Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.

pînă voi pune pe vrăjmaşii Tăi supt picioarele Tale.`

Dávid azért Urának mondja őt, mimódon fia tehát néki?

Deci David Îl numeşte Domn; atunci cum este El fiul lui?``

És az egész nép hallására monda az ő tanítványainak:

Atunci a zis ucenicilor Săi, în auzul întregului norod:

Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piaczokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első űlést, és a lakomákon a főhelyeket;

,,Păziţi-vă de cărturari, cărora le place să se plimbe în haine lungi, şi să le facă lumea plecăciuni prin pieţe; ei umblă după scaunele dintîi în sinagogi, şi după locurile dintîi la ospeţe;

Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek.

şi casele văduvelor le mănîncă, în timp ce, de ochii lumii, fac rugăciuni lungi. De aceea vor lua o mai mare osîndă.``