Job 6

Jób pedig felele, és monda:

Job prit la parole et dit:

Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba!

Oh! s'il était possible de peser ma douleur, Et si toutes mes calamités étaient sur la balance,

Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim.

Elles seraient plus pesantes que le sable de la mer; Voilà pourquoi mes paroles vont jusqu'à la folie!

Mert a Mindenható nyilai vannak én bennem, a melyeknek mérge emészti az én lelkemet, és az Istennek rettentései ostromolnak engem.

Car les flèches du Tout-Puissant m'ont percé, Et mon âme en suce le venin; Les terreurs de Dieu se rangent en bataille contre moi.

Ordít-é a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-é az ökör az ő abrakja mellett?

L'âne sauvage crie-t-il auprès de l'herbe tendre? Le boeuf mugit-il auprès de son fourrage?

Vajjon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek?

Peut-on manger ce qui est fade et sans sel? Y a-t-il de la saveur dans le blanc d'un oeuf?

Lelkem iszonyodik érinteni is; olyanok azok nékem, mint a megromlott kenyér!

Ce que je voudrais ne pas toucher, C'est là ma nourriture, si dégoûtante soit-elle!

Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek;

Puisse mon voeu s'accomplir, Et Dieu veuille réaliser mon espérance!

És tetszenék Istennek, hogy összetörjön engem, megoldaná kezét, hogy szétvagdaljon engem!

Qu'il plaise à Dieu de m'écraser, Qu'il étende sa main et qu'il m'achève!

Még akkor lenne valami vigasztalásom; újjonganék a fájdalomban, a mely nem kimél, mert nem tagadtam meg a Szentnek beszédét.

Il me restera du moins une consolation, Une joie dans les maux dont il m'accable: Jamais je n'ai transgressé les ordres du Saint.

Micsoda az én erőm, hogy várakozzam; mi az én végem, hogy türtőztessem magam?!

Pourquoi espérer quand je n'ai plus de force? Pourquoi attendre quand ma fin est certaine?

Kövek ereje-é az én erőm, avagy az én testem aczélból van-é?

Ma force est-elle une force de pierre? Mon corps est-il d'airain?

Hát nincsen-é segítség számomra; avagy a szabadulás elfutott-é tőlem?!

Ne suis-je pas sans ressource, Et le salut n'est-il pas loin de moi?

A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét.

Celui qui souffre a droit à la compassion de son ami, Même quand il abandonnerait la crainte du Tout-Puissant.

Atyámfiai hűtlenül elhagytak mint a patak, a mint túláradnak medrükön a patakok.

Mes frères sont perfides comme un torrent, Comme le lit des torrents qui disparaissent.

A melyek szennyesek a jégtől, a melyekben *olvadt* hó hömpölyög;

Les glaçons en troublent le cours, La neige s'y précipite;

Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hőség miatt fenékig száradnak.

Viennent les chaleurs, et ils tarissent, Les feux du soleil, et leur lit demeure à sec.

Letérnek útjokról a vándorok; felmennek a sivatagba *utánok* és elvesznek.

Les caravanes se détournent de leur chemin, S'enfoncent dans le désert, et périssent.

Nézegetnek utánok Téma vándorai; Sébának utasai bennök reménykednek.

Les caravanes de Théma fixent le regard, Les voyageurs de Séba sont pleins d'espoir;

Megszégyenlik, hogy bíztak, közel mennek és elpirulnak.

Ils sont honteux d'avoir eu confiance, Ils restent confondus quand ils arrivent.

Így lettetek ti most semmivé; látjátok a nyomort és féltek.

Ainsi, vous êtes comme si vous n'existiez pas; Vous voyez mon angoisse, et vous en avez horreur!

Hát mondtam-é: adjatok nékem *valamit,* és a ti jószágotokból ajándékozzatok meg engem?

Vous ai-je dit: Donnez-moi quelque chose, Faites en ma faveur des présents avec vos biens,

Szabadítsatok ki engem az ellenség kezéből, és a hatalmasok kezéből vegyetek ki engem?

Délivrez-moi de la main de l'ennemi, Rachetez-moi de la main des méchants?

Tanítsatok meg és én elnémulok, s a miben tévedek, értessétek meg velem.

Instruisez-moi, et je me tairai; Faites-moi comprendre en quoi j'ai péché.

Oh, mily hathatósak az igaz beszédek! De mit ostoroz a ti ostorozásotok?

Que les paroles vraies sont persuasives! Mais que prouvent vos remontrances?

Szavak ostorozására készültök-é? Hiszen a szélnek valók a kétségbeesettnek szavai!

Voulez-vous donc blâmer ce que j'ai dit, Et ne voir que du vent dans les discours d'un désespéré?

Még az árvának is néki esnétek, és *sírt* ásnátok a ti barátotoknak is?!

Vous accablez un orphelin, Vous persécutez votre ami.

Most hát tessék néktek rám tekintenetek, és szemetekbe csak nem hazudom?

Regardez-moi, je vous prie! Vous mentirais-je en face?

Kezdjétek újra kérlek, ne legyen hamisság. Kezdjétek újra, az én igazságom még mindig áll.

Revenez, ne soyez pas injustes; Revenez, et reconnaissez mon innocence.

Van-é az én nyelvemen hamisság, avagy az én ínyem nem veheti-é észre a nyomorúságot?

Y a-t-il de l'iniquité sur ma langue, Et ma bouche ne discerne-t-elle pas le mal?