Job 4

Eliphaz de Théman prit la parole et dit:

És felele a témáni Elifáz, és monda:

Si nous osons ouvrir la bouche, en seras-tu peiné? Mais qui pourrait garder le silence?

Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?

Voici, tu as souvent enseigné les autres, Tu as fortifié les mains languissantes,

Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;

Tes paroles ont relevé ceux qui chancelaient, Tu as affermi les genoux qui pliaient.

A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;

Et maintenant qu'il s'agit de toi, tu faiblis! Maintenant que tu es atteint, tu te troubles!

Most, hogy rád jött *a sor,* zokon veszed; hogy téged ért *a baj,* elrettensz!

Ta crainte de Dieu n'est-elle pas ton soutien? Ton espérance, n'est-ce pas ton intégrité?

Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed- é utaidnak becsületessége?

Cherche dans ton souvenir: quel est l'innocent qui a péri? Quels sont les justes qui ont été exterminés?

Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?

Pour moi, je l'ai vu, ceux qui labourent l'iniquité Et qui sèment l'injustice en moissonnent les fruits;

A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.

Ils périssent par le souffle de Dieu, Ils sont consumés par le vent de sa colère,

Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.

Le rugissement des lions prend fin, Les dents des lionceaux sont brisées;

Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.

Le lion périt faute de proie, Et les petits de la lionne se dispersent.

Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.

Une parole est arrivée furtivement jusqu'à moi, Et mon oreille en a recueilli les sons légers.

Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.

Au moment où les visions de la nuit agitent la pensée, Quand les hommes sont livrés à un profond sommeil,

Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.

Je fus saisi de frayeur et d'épouvante, Et tous mes os tremblèrent.

Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.

Un esprit passa près de moi.... Tous mes cheveux se hérissèrent....

Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.

Une figure d'un aspect inconnu était devant mes yeux, Et j'entendis une voix qui murmurait doucement:

Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és *ilyen* szót hallék:

L'homme serait-il juste devant Dieu? Serait-il pur devant celui qui l'a fait?

Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-é az ember?

Si Dieu n'a pas confiance en ses serviteurs, S'il trouve de la folie chez ses anges,

Ímé az ő szolgáiban sem bízhatik és az ő angyalaiban is talál hibát:

Combien plus chez ceux qui habitent des maisons d'argile, Qui tirent leur origine de la poussière, Et qui peuvent être écrasés comme un vermisseau!

Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!

Du matin au soir ils sont brisés, Ils périssent pour toujours, et nul n'y prend garde;

Reggeltől estig gyötrődnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.

Le fil de leur vie est coupé, Ils meurent, et ils n'ont pas acquis la sagesse.

Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?