Psalms 38

(En salme af David. Lehazkir.) HERRE, revs mig ej i din vrede, tugt mig ej i din Harme!

Dávid zsoltára emlékeztetőül.

Thi dine pile sidder i mig, din Hånd har lagt sig på mig.

Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!

Intet er karskt på min Krop for din Vredes Skyld, intet uskadt i mine Ledemod for mine Synders Skyld;

Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.

thi over mit Hoved skyller min Brøde som en tyngende Byrde, for tung for mig.

Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.

Mine Sår både stinker og rådner, for min Dårskabs Skyld går jeg bøjet;

Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.

jeg er såre nedtrykt, sorgfuld vandrer jeg Dagen lang.

Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.

Thi Lænderne er fulde af Brand, intet er karskt på min Krop,

Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.

jeg er lammet og fuldkommen knust, jeg skriger i Hjertets Vånde.

Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.

HERRE, du kender al min Attrå, mit Suk er ej skjult for dig;

Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.

mit Hjerte banker, min Kraft har svigtet, selv mit Øje har mistet sin Glans.

Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!

For min Plages Skyld flyr mig Ven og Frænde, mine Nærmeste holder sig fjert;

Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa - az sincs már velem.

de, der vil mig til Livs, sætter Snarer, og de, der vil mig ondt, lægger Råd om Fordærv, de tænker Dagen igennem på Svig.

Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.

Men jeg er som en døv, der intet hører, som en stum, der ej åbner sin Mund,

De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.

som en Mand, der ikke kan høre, i hvis Mund der ikke er Svar.

De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.

Thi til dig står mit Håb, o HERRE, du vil bønhøre, Herre min Gud,

És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.

når jeg siger: "Lad dem ikke glæde sig over mig, hovmode sig over min vaklende Fod!"

Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!

Thi jeg står allerede for Fald, mine Smerter minder mig stadig;

Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!

thi jeg må bekende min Skyld må sørge over min Synd.

És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.

Mange er de, der med Urette er mine Fjender, talrige de, der hader mig uden Grund,

Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.

som lønner mig godt med ondt, som står mig imod, fordi jeg søger det gode.

De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,

HERRE, forlad mig ikke, min Gud, hold dig ikke borte fra mig,

És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.

il mig til Hjælp, o Herre, min Frelse!

Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem! * (Psalms 38:23) Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm! *