Psalms 77

recordans Dei conturbabar loquebar in memet ipso et deficiebat spiritus meus semper

Az éneklőmesternek, Jedutunnak; Aszáfé, zsoltár.

prohibebam suspectum oculorum meorum stupebam et non loquebar

Szavamat Istenhez *emelem* és kiáltok; szavamat Istenhez *emelem,* hogy figyelmezzen reám.

recogitabam dies antiquos annos pristinos

Nyomorúságom idején az Urat keresem; kezem feltartom éjjel szünetlenül; lelkem nem akar vigasztalást bevenni.

recordabar psalmorum meorum in nocte cum corde meo loquebar et scobebam spiritum meum

Istenről emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, de elepedt az én lelkem. Szela.

ergone in aeternum proiciet Dominus et non repropitiabitur ultra

Szemeimet ébren tartod; hánykolódom, de nem szólhatok.

ergone conplebit usque in finem misericordiam suam consummabit verbum de generatione et generatione

Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről.

numquid oblitus est misereri Deus aut conplebit in furore misericordias suas semper

Megemlékezem éjjel az én énekeimről; szívemben elgondolkodom és azt kutatja lelkem:

et dixi inbecillitas mea est haec commutatio dexterae Excelsi

Avagy mindörökké elvet-é az Úr? és nem lesz-é többé jóakaró?

recordabor cogitationum Domini reminiscens antiqua mirabilia tua

Avagy végképen elfogyott-é az ő kegyelme? vagy megszűnik-é igérete nemzedékről nemzedékre?

et meditabor in omni opere tuo et adinventiones tuas loquar

Avagy elfelejtkezett-é könyörülni Isten? avagy elzárta-é haragjában az ő irgalmát? Szela.

Deus in sanctuario via tua quis deus magnus ut Deus

És mondám: Ez az én betegségem, hogy a Fölségesnek jobbja megváltozott.

tu es Deus faciens mirabilia ostendens in populis potentiam tuam

Megemlékezem az Úrnak cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról;

redemisti in brachio populum tuum filios Iacob et Ioseph semper

És elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom.

videntes te aquae Deus videntes te aquae parturierunt et commotae sunt abyssi

Oh Isten, a te utad szentséges; kicsoda olyan nagy Isten, mint az Isten?

excusserunt aquas nubila vocem dederunt nubes et sagittae tuae discurrebant

Te vagy az Isten, a ki csodát mívelsz; megmutattad a népek között a te hatalmadat.

vox tonitrui tui in rota apparuerunt fulgora tua orbi concussa est et commota est terra

Megváltottad népedet karoddal a Jákób és a József fiait. Szela.

in mari via tua et semitae tuae in aquis multis et vestigia tua non sunt agnita

Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak téged a vizek és megfélemlének; a mélységek is megrázkódának.

deduxisti quasi gregem populum tuum in manu Mosi et Aaron

A felhők vizet ömlesztének; megzendülének a fellegek, és a te nyílaid széllyel futkostanak.

eruditionis Asaph ausculta populus meus legem meam inclinate aurem vestram ad verba oris mei

Mennydörgésed zúgott a forgószélben; villámlásaid megvilágosították a mindenséget; megrázkódott és megindult a föld.

aperiam in parabula os meum loquar enigmata antiqua

Utad a tengeren volt és ösvényed a nagy vizeken; és nyomaid nem látszottak meg. * (Psalms 77:21) Vezetted mint nyájat, a te népedet, Mózesnek és Áronnak kezével. *